Óvjuk, védjük a klímát! - környezetvédelmi programokot indított lapunk

Megyénk gazdaságában, a helyi tudományos műhelyek gondolkozásában már mélyen jelen vannak a klímaváltozás ellensúlyozására, vagy éppen ezek okán létrejött projektek, ökoszerveződések. Megtalálható a zöldenergia beruházások számos formája, a klímaváltozás miatti gazdálkodásváltás, s bizony körülöttünk is érezzük, tapasztaljuk, hogy egyre sérülékenyebb környezetben élünk.

Hogy  mit tehetünk, teszünk ez ellen, erről szól a Vas Népe idei, a klímaváltozás hatásait bemutató környezetvédelmi programja és az ahhoz kapcsolódó, Üvegház című feldolgozás-sorozat. A program nyitányaként kerekasztal-beszélgetésre invitáltuk azokat a szakembereket, akik segíthetnek abban, hogy megértsük, mi zajlik körülöttünk. És ami a legfontosabb: mit tehetünk azért, hogy - ahogy a  beszélgetés egyik résztvevője fogalmazott - elkerüljük a kezelhetetlent, és kezeljük az elkerülhetetlent.

Egyre gyakrabban halljuk, hogy az ivóvíz kincs, ha nem bánunk vele okosan, előbb-utóbb elfogy. Hompasz Gyula, a Vasivíz Zrt. főmérnöke szerint a vízkészletek kimerülésétől nem is kell annyira tartanunk, a víz kezelése azonban egyre nagyobb problémát jelent: napjainkban a vas és a mangán mellett az arzén kiszűrése jelenti a legnagyobb feladatot az ivóvízbázisainkat gondozó vállalatnak. Arról, hogy mi van a levegőben, szintén beszámolunk majd a program során.

Bita Boglárka, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi, Vízügyi Felügyelőség osztályvezetője a beszélgetésen elmondta: a méréseik eredményei alapján pontos képet tudnak festeni Vas és Zala megye légszennyezettségéről. A legmerészebb jóslatok szerint eljöhet az az idő, amikor az élelmiszertermelés biztonsága is megkérdőjeleződik.

Erről Szabó Levente, a Vas Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának igazgatója beszélt, aki a másik (nem eléggé megbecsült) nagy kincsünk, a termőföld szempontjából közelítette meg a témát, sorozatunkban az ő és kollégái szakmai segítségére is számítunk. Erdeinkben már évek óta látható jelei vannak a klímaváltozásnak, gondoljunk csak a szú által megtámadott lucosok pusztulására.

Dr. Borovics Attila, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója kollégáival már jó ideje a jövőnek dolgozik: kutatásaik eredményei és immár a gyakorlati tapasztalatok alapján is elmondhatjuk, hogy a faalapú megújuló energiák előtt nagy jövő áll.

Az éghajlatváltozás a természet velejárója, hallhattuk dr. Markovics Tibortól, az Őségi Nemzeti Park igazgatójától, aki szerint az élővilág minden katasztrófát túlél. Gyöngyössy Péter, a Kerekerdő Alapítvány elnökeként a civil szféra klímavédő kezdeményezéseiről szólt, Ferencz Zoltán, a Greentech Zrt. munkatársa a környezetbarát irodai megoldásokra hívta fel a figyelmet.

Dr. Nagy László nyugalmazott kertészmérnök, növényorvos a klímaváltozás kiskertből is látható jeleiről beszélt, és szól majd sorozatunkban. A gyerekek környezetvédelmi nevelésére nagy figyelmet fordító Agora Gyermekek Háza szakági vezetője, Kiss Andrea a programhoz kapcsolódó rajzpályázatot követő kiállítás megszervezéséhez ígért segítséget.

AZ ÉLŐVILÁG IS SOKKAL SÉRÜLÉKENNYEBBÉ VÁLT 

A klímaváltozás bonyolult jelenség, amely rendkívül összetett folyamatok eredménye, éppen ezért a hétköznapi ember nem feltétlenül szembesül ezzel konkrétan.  Pedig a változásnak, az üvegházhatásnak radikálisan figyelmeztető tényei vannak. Az elmúlt 12 év a meteorológiai mérések kezdete óta a legmelegebb 12 év volt. Hazánkban az átlaghőmérséklet már több mint egy fokkal emelkedett. A klímaváltozásnak a földi élővilágra és az emberre gyakorolt hatásait már kimutatták. A fák hamarabb levelesednek ki, a költöző madarak előbb indulnak vándorútnak, előbb raknak fészket, sok állat és növényfaj észak felé, a hegyeken fölfelé terjeszkedik. Dél felől új kórokozók, más idegen fajok is megjelentek. Az egész földi élővilág sérülékenyebbé vált.