Megkezdődött a társadalmi és szakmai vita az új Btk-ról

1979-ben lépett hatályba a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény. A jogszabályon a hatálybalépését követően több mint száz alkalommal változtattak, és a rendelkezéseit tíznél több alkotmánybírósági határozat érintette - mondja elöljáróban dr. Spitz János bíró. - Ezek a változások több mint 1600 rendelkezést módosítottak, illetve helyeztek hatályon kívül, továbbá vezettek be új szabályokat. A módosítások nagy száma arra vezethető vissza, hogy 1990 óta a különböző kormányok eltérő büntetőpolitikai irányvonalat követve alakították át a büntetőjogi rendelkezéseket.

- Ebben a körben ki kell emelni azt, hogy a tettarányos büntetőjogi szemlélet hangsúlyosabban kell, hogy megjelenjen az új törvényben - hallottuk dr. Spitz Jánostól.

- Összességében kiemelendő az a végső cél, hogy a büntetőjogi reform nyomán egy egységes, korszerű, következetes és hatékony törvény szülessen, hiszen a büntetőjog csak így tudja visszanyerni, illetve megerősíteni egy társadalom szabályozási rendszerében betöltött "ultima ratio" szerepét. Az előterjesztés mindenekelőtt rögzíti azokat a legfontosabb büntetőjogi alapelveket, amelyeket a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, az Emberi Jogok Európai Egyezménye, valamint az Alapjogi Charta tartalmaz. Így mindenekelőtt a "nullum crimen sine lege" elvét (amit törvény nem nyilvánít büntetendőnek, azt nem lehet bűncselekménynek tekinteni), valamint a "nulla poena sine lege" elvét (a bűncselekményekre csak a törvényben meghatározott büntetési nemek és tételek alkalmazhatóak).

A tervezet a súlyos, erőszakos bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépés biztosítása érdekében javasolja a jogos védelmi helyzet kiszélesítését -  folytatja a kollégiumvezető.

-  Az új megoldás az eddiginél erőteljesebb önvédelemre adna lehetőséget akkor, ha a megtámadott személy joggal feltételezheti, hogy a támadás az élete ellen is irányulhat. Ilyen esetnek tekinti az előterjesztés azt, amikor éjjel vagy fegyveresen, vagy az élet kioltására alkalmas eszközzel felfegyverkezve, vagy csoportosan támadnak valakire, akarják megszerezni a vagyontárgyait, illetve jogtalanul behatolnak valakinek az ingatlanába. Az önvédelem megengedett, és az alaptörvény felhatalmazása alapján a tervezet kizárja annak a büntethetőségét is, aki a saját vagy mások személye, javai, vagy a közérdek védelme érdekében cselekszik még akkor is, ha a cselekménye a szükséges mértéket -  például ijedtség - miatt  meghaladja.

A tervezet a meglévőek mellett új büntetéseket és intézkedéseket kíván bevezetni - magyarázza a bíró.  Ilyen például az elzárás, amely a rövid tartamú szabadságvesztés alternatívájaként (öt naptól három hónapig, fiatalkorúak esetében három naptól egy hónapig tarthat) főként a fiatalkorú, illetve az első bűntettes elkövetőknél hatékonyan szolgálhatja a speciális prevenciót. Az elzárás maximális tartamára figyelemmel a szabadságvesztés legrövidebb tartamát kettő hónapról három hónapra kívánja a tervezet felemelni. Az előterjesztés új büntetési nemként bevezeti a sportrendezvények látogatásától való eltiltást, amelynek legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama pedig öt év lesz.

Az előterjesztés két új intézkedést is tartalmaz, mégpedig egyrészt a jóvátételi munkát, amely a próbára bocsátáshoz hasonlóan vétség vagy három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntethető bűntett elkövetése esetén a jóvátétel egyik formájaként alkalmazható. Az előterjesztés szerint lehetővé válik azoknak az elektronikus hírközlő hálózaton közzétett adatoknak a hozzáférhetetlenné tétele, amelyek bűncselekményt valósítanak meg, illetve amelyeket bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak.

Az újításokhoz tartozik, hogy az előterjesztés meg kívánja szüntetni a kábítószerfüggőkre vonatkozó enyhébb szabályokat, azonban a bíróság a büntetés kiszabása során értékelheti a terhelt szenvedélybetegségét. Újdonság, hogy az a kábítószerfogyasztó, aki a nyomozati eljárásban érintett, két éven belül csak egy alkalommal élhet az elterelés lehetőségével, továbbá hogy a kábítószerfogyasztó részletes beismerő vallomás megtétele esetén korlátlan büntetésenyhítésre számíthat.

A közlekedési bűncselekmények körében szigorítanának - hívja fel a figyelmet dr. Spitz János. Ennek lényege, hogy ittas járművezetéskor az eddigieknél kevesebb alkohol elfogyasztása is elegendő lesz a bűncselekmény megvalósulásához, ráadásul ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés esetén kötelezően alkalmazandó büntetés lesz a járművezetéstől eltiltás.

Az előterjesztés lényegesen megerősíti a gyermekek büntetőjogi védelmét - sorolja tovább a változásokat a kollégiumvezető. - Hatékonyabb fellépést biztosít a gyermekek elleni szexuális bűncselekmények ellen, így külön tényállás lesz a gyermekprostitúció kihasználása. Összhangban az uniós irányelvekkel, a tervezet is átveszi azt a szabályt, hogy azokat, akik kiskorúak sérelmére követnek el szexuális jellegű bűncselekményeket, el lehet tiltani minden olyan tevékenységtől, amelyek gyermekek, fiatalok felügyeletével, gondozásával és nevelésével függnek össze. Ugyancsak a gyermekekkel szembeni bűncselekmények büntetésének szigorodását jelenti az, hogy a kiskorú érzelmi fejlődésének veszélyeztetése is bűncselekmény lenne.

Dr. Spitz János megemlíti: több eset irányította arra a figyelmet, hogy bizonyos személyek más, kiszolgáltatott helyzetben lévőket kihasználnak, azokat munkára kényszerítik. Ez lényegében kényszermunkát jelent, és a modernkori rabszolgatartás egyik sajnálatosan elharapózott formája. Ezt rendeli büntetni majd az új tényállás, amely további súlyosabb szankciókat ír elő akkor, hogyha a kényszermunkával érintett sértett nem töltötte be a tizennyolcadik életévét.