Állatvédőkből állatvédőrök

Az Állatvédelmi Őrszolgálatot Magyarországon elsőként Kecskeméten hozták létre 2006-ban. Az állatvédők összefogtak a rendőrökkel, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal vezetőivel, hamatosan csatlakozott  hozzájuk a Polgárőrség is.

Az évek során ott mára már az a gyakorlat alakult ki: ha felmerül az állatkínzás gyanúja, eljárást kezdeményeznek a rendőrségen, a rendőrök  jogi úton szereznek érvényt a törvényeknek az állatok védelmében. Súlyosabb esetben bíróság ítéli meg a büntetést. Van telefon, e-mail-cím, az őrszolgálatnál fogadják a bejelentéseket, s azonnal cselekszenek. A kecsekeméti példa mára országos minta  lett.

A Cerberos Állatvédő Egyesület és a Fehérkereszt Állatvédő Liga közös erővel kezdeményezte az Állatvédelmi Őrség  létrehozását. Ez azzal a céllal jött létre, hogy egy olyan hatékonyan működő szövetséggé fejlődjön, amely képes egy állatkínzásos bűncselekményt a bejelentéstől kezdve az elkobzáson át a feljelentésig, majd az állat rehabilitációja után az örökbeadásig végigkísérni, segíteni. A szövetséget az Országos Rendőr-főkapitánysággal és más szervezetekkel közösen hozták létre.

Az állatvédelmi ombudsman az országban két helyet,  Budapestet és Szombathelyt jelölte ki regionális képzés színhelyévé  hallom Trenyik Zsolttól, a Kutyamenhely Alapítvány kuratóriumi elnökétől.  Ezeken az állatvédők állatvédőrökké  válhatnak. A különbség nemcsak egy betű, sokkal több. Állatvédőnek bárki nevezheti magát, az állatvédőr azonban az az állatvédő, aki a civil munkája során szakmailag felkészülten tud együtt dolgozni a hatóságokkal, a rendőrséggel. Ők elérik majd azt, hogy a jövőben az állami szervek még inkább támaszkodjanak az állatvédőrök munkájára, a jogalkotók pedig hatékony eszközöket adjanak a szakértő civilek kezébe.

A szombathelyi képzést a régióból több mint hetvenen kezdték el. Ez a létszám azt mutatja: komoly bázisa van az állatvédelemnek a környéken. A mostani képzés jogi témájú, a Büntető Törvénykönyvben megfogalmazott előírások betartását teszi majd lehetővé, az állatvédelmi törvény és egyéb rendeletek is szóba kerülnek konkrét jogesetekkel, a civilek által a mindennapokban tapasztalt problémákkal együtt. A képzés vizsgával zárul, gyakorlati oktatással folytatódik.

Mire jogosítja majd fel ez a végzetteket? Fontos tudni, hogy az állatvédőrök nem látnak el hatósági feladatokat, ilyen jogosultságuk nem lesz. Azt viszont megtehetik majd, hogy magánterületre a rendőrség munkatársaival együtt belépjenek, ha ott állatkínzással kapcsolatos események feltételezhetőek. Hatékony, szakszerű munkájuk eredménye lehet: a rendőrség számít majd segítségükre. 

Miért van rájuk szükség? A legtöbb ember tudja, hogy az önkormányzatok állatvédelmi törvényt alkotnak. Kőszegen az önkormányzatnál mindig élen jártak az állatok védelmében, tartásában. Az országban az elsők között akarták bevezetni, hogy a kutyákat chippel lássák el. Az így azonosítható állat gazdája elérhető, akkor is ha kóbor ebbé válik, vagy ha valakit megharap.  A chipezés nem sikerült. Túl drágának bizonyult.

- Állatkínzásos ügyet nagyon-nagyon ritkán jelentenek be hozzánk, de ha van, nem is a mi hatáskörünk, hanem azonnal a rendőrséget értesítjük róla - mondja dr. Zalán Gábor aljegyző. 

- Ez elsősorban a tartás nem megfelelő körülményeire vonatkozik. Például előírjuk, hogy társasházban hogyan lehet állatot tartani, vagy eddig étteremben nem lehetett bevinni kutyát, de ma már az étterem tulajdonosa dönti el, hogy engedi-e. A helyi rendeletünkben mindent szabályozunk az állatok érdekében. Mindent, amit a magasabb rendű jogszabályok lehetővé tesznek, de még egyszer hangsúlyozom: az önkormányzatnak állatkínzásos ügyben  nincs hatásköre, az kizárólag a rendőrségre tartozik. -

Az állatorvosi szakma sincs mindig a helyzet csúcsán

Miért beszélünk az állatokról, amikor annyi ember van nyomorúságos helyzetben? Ember állathoz való viszonya hogyan függ össze?

- Azt tapasztalom, hogy borzasztó nagy a feszültség az állatvédők és az állatot nem tartó emberek között  szögezi le beszélgetésünk elején - dr. Asbóth Mária, a Szombathelyi Gyámhivatal és a Szombathelyi Máltai Szeretetszolgálat vezetője.
 
Ő nemcsak emberbarátként, hanem nagy állatvédőként is ismert a megyeszékhelyen. Sokat tett emberekért, de nem egy rosszul tartott állat érdekében is cselekedett.  

- Mindent a helyén kell kezelni. Az ember az első, ő a teremtés koronája. De  vannak olyan állattartók, akik túlzásokba esnek. Túlságosan nagy jólétben tartják állataikat, ám a körülöttük lévő nehéz sorsú, szegény emberekkel nem törődnek. Én azt vallom: érző ember érző módon viszonyul emberhez és állathoz is. Nem hunyhatunk szemet egyetlen ember és állat szenvedése fölött sem. Nem lehet eltűrni, hogy úgy tartsanak egy kutyát, hogy a lánc belevágjon a nyakán a húsába, vagy szép házban szép kennelben van, de az a  kennel olyan szűk, hogy annak a fajta ebnek a mozgásigényét egyáltalán nem elégíti ki, s ettől láthatóan szenved.

Dr. Asbóth Mária tapasztalata az: az állatorvosi szakma sincs mindig a helyzet csúcsán. Nem mindig veszik figyelembe például azt, hogy megfelelő méretű területen tartják-e az állatokat.    

- A máltais munkám és a gyermekvédelmi is azt igazolja: összefüggnek a dolgok. Aki nem becsüli a családját, a gyerekeit, az az állattal szemben is embertelen.