Írás-olvasási képesség nélkül eljutni a negyedik osztályig?

Így most elvileg egy diák akár írás-olvasási képesség nélkül is eljuthat a negyedik osztályig.

Németh Ernő, a sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola igazgatója szerint jó ötlet, hogy végre visszaállhat a jegyadás alsó tagozatban. A szülők ugyanis egyáltalán nincsenek tisztában azzal, hogy mit is jelentenek pontosan a szöveges értékelések.

- Rengeteg a gond a szöveges értékelésekkel - mondja az igazgató -, rengeteg plusz munkát jelent a tanároknak, félévente le kell tölteni a legfrissebb adatokat hozzá. A régi rendszer sokkal átláthatóbb volt, s legalább mindenki tisztában volt a jegyek értékével. Most, ha a szülők megkapják az értékelést, akkor külön el kell magyarázni nekik, hogy mit is fed a megfelelt, jól megfelelt kifejezés. Sokszor a szülők csak akkor szembesülnek gyermekeik képességeivel, amikor negyedik osztályban meglátják a jegyeiket.

Az igazgató hangsúlyozza, soha nem volt céljuk a buktatás, mindig a gyerekek érdekeit tartják szem előtt. Olyan gyerekeknek azonban nem szabad felső tagozatba menniük, akik nem tudnak írni, olvasni, számolni. Ugyanez a véleménye Császárné Csetri Ilonának, a kenyeri általános iskola tanárának is.

- Jó lenne, ha visszaállna a régi rendszer - mondja el véleményét a tanárnő. - Harmincnyolc éve tanítok, így van összehasonlítási alapom. Éppen most fejeztem be a gyerekek szöveges értékelését, s biztos vagyok benne, hogy amikor a szülők megkapják, nem fogják érteni, hogy milyen szinten áll a gyermekük. A szöveges értékelés ugyanis nem fedi azt, amit el szeretnénk mondani a gyermek képességeiről. Mint az elmúlt években mindig, most is biztosan felkeresnek majd, hogy magyarázzam el, mit jelentenek a leírtak. Már előre tudom, hogy azt kérik majd, váltsam át az értékelést jegyre, hogy ők is tisztán lássanak. Én örülnék annak is, ha újra lehetne buktatni. Nem véletlen, hogy ilyen rosszak a magyar tanulók képességei. A legfrissebb felmérések szerint a magyar diákok nehezen olvasnak, s amit elolvasnak, azt sem értik.

A tanárnő szerint nagyon rossz, hogy alsóban csak szülői hozzájárulással buktathatják meg a gyereket. A legtöbb szülő ugyanis szégyelli, ha gyermeke képességei nem olyan jók.

- Sokszor a szülői büszkeség mérvadóbb, mint az ésszerűség - emeli ki a tanárnő. - Volt rá precedens, hogy emiatt nem járta kétszer ugyanazt az osztályt a gyermek, pedig szüksége lett volna rá. Nehezen tudjuk csak megértetni a szülőkkel, hogy nem szégyen, ha valaki kétszer járja a másodikat, hiszen a történelem bebizonyította többször, hogy bukott gyerekekből is lettek később zsenik. A legnagyobb pofon egyébként negyedik osztály végén éri a szülőket, amikor szembesülnek a bizonyítványba írt jegyekkel. Akkor jönnek rá, hogy a jól megfelelt nem ötös, hanem csak négyes.
 

Csapó Erzsébetnek, a Neumann János Általános Iskola igazgatójának is éppen abból adódik a gondja, hogy szülői hozzájárulás nélkül nem lehet visszatartani a tanulót. 
- Alsóban nagy probléma a szöveges értékelés - hangsúlyozza az igazgató -, s az is, hogy szülői engedély nélkül csak negyedik év végén lehet buktatni. A gyerekek ugyanis olyan lemaradásokkal kerülnek a negyedik osztályba, melyet már nem lehet behozni. Most éppen létszámgondokkal küzdünk. Ugyanis az idei negyedikesek között is vannak olyanok, akiknek újra kell járni az osztályt. Viszont a mostani harmadikosok is sokan vannak, s ha hozzájuk kerülnek az évismétlők, akkor olyan magas lesz az osztálylétszám, melyet már nem engedélyez a minisztérium.

Az igazgató szerit a gyermeknek sem jó, ha a szülő nem járul hozzá az évismétléshez. Nem lesz ugyanis sikerélménye, nem tud haladni a többiekkel, s nem utolsó sorban hátráltatja osztálytársait is a haladásban. A gyerekek pedig sokszor nem kímélik egymást, piszkálják a gyengébb képességű társaikat. Csapó Erzsébet kiemeli, hogy vannak szülők, akik megértik, s tudomásul veszik, hogy gyermekük érdeke az osztályismétlés, ám akadnak olyanok is, akik szerint az ő gyermekük nem hülye, s a tanárokat hibáztatják, illetlen szavakkal becsmérelik a őket.

OLDALTÖRÉS: Kárt okozhat a gyereknek a hatalmas szabadság

Kárt okozhat a gyereknek a hatalmas szabadság (Bajdó Bettina jegyzete)
A húgom Budapesten járt egy olyan iskolába, ahol amerikai módszerekkel oktatták a diákokat. Számomra mindig furcsa volt az a hatalmas szabadság, amit a gyerekeknek adtak. Nem voltak iskolapadok, a gyerekek a földön ülve hallgatták a tanárokat, s aki úgy gondolta, hogy unja az órát, az foghatta magát, s szó nélkül kisétálhatott. Félévkor és év végén mindig hozta a bizonyítványát, hogy olvassam el, hogyan értékelték a tanárok. Mindig leírták, hogy miben jó, miben kiemelkedő a képessége, s mi az, amiben még javítania kell. Folyamatosan azt kérdeztem, hogy akkor ezt most hányast is jelent, ő pedig furcsán nézett rám, mert nem értette, hogy mi az az egyes és ötös, amiről beszélek. A legelső pofon akkor jött, amikor egy másik iskolába került, s kiderült, hogy amiről azt hittük, nagyon jól megy, az a magyar oktatási rendszer szerint csak hármast ér, ami pedig nehezen ment, az alig éri el a kettes szintet.

Kárt okozhat a gyereknek a hatalmas szabadság (Bajdó Bettina jegyzete)
A húgom Budapesten járt egy olyan iskolába, ahol amerikai módszerekkel oktatták a diákokat. Számomra mindig furcsa volt az a hatalmas szabadság, amit a gyerekeknek adtak. Nem voltak iskolapadok, a gyerekek a földön ülve hallgatták a tanárokat, s aki úgy gondolta, hogy unja az órát, az foghatta magát, s szó nélkül kisétálhatott. Félévkor és év végén mindig hozta a bizonyítványát, hogy olvassam el, hogyan értékelték a tanárok. Mindig leírták, hogy miben jó, miben kiemelkedő a képessége, s mi az, amiben még javítania kell. Folyamatosan azt kérdeztem, hogy akkor ezt most hányast is jelent, ő pedig furcsán nézett rám, mert nem értette, hogy mi az az egyes és ötös, amiről beszélek. A legelső pofon akkor jött, amikor egy másik iskolába került, s kiderült, hogy amiről azt hittük, nagyon jól megy, az a magyar oktatási rendszer szerint csak hármast ér, ami pedig nehezen ment, az alig éri el a kettes szintet.

Kárt okozhat a gyereknek a hatalmas szabadság (Bajdó Bettina jegyzete)
A húgom Budapesten járt egy olyan iskolába, ahol amerikai módszerekkel oktatták a diákokat. Számomra mindig furcsa volt az a hatalmas szabadság, amit a gyerekeknek adtak. Nem voltak iskolapadok, a gyerekek a földön ülve hallgatták a tanárokat, s aki úgy gondolta, hogy unja az órát, az foghatta magát, s szó nélkül kisétálhatott. Félévkor és év végén mindig hozta a bizonyítványát, hogy olvassam el, hogyan értékelték a tanárok. Mindig leírták, hogy miben jó, miben kiemelkedő a képessége, s mi az, amiben még javítania kell. Folyamatosan azt kérdeztem, hogy akkor ezt most hányast is jelent, ő pedig furcsán nézett rám, mert nem értette, hogy mi az az egyes és ötös, amiről beszélek. A legelső pofon akkor jött, amikor egy másik iskolába került, s kiderült, hogy amiről azt hittük, nagyon jól megy, az a magyar oktatási rendszer szerint csak hármast ér, ami pedig nehezen ment, az alig éri el a kettes szintet.