Ismét több a munkanélküli Vas megyében

Tegyük gyorsan hozzá, hogy a regisztrált munkanélküliek száma az emelkedés ellenére is 14,1 százalékkal marad el az egy évvel korábbi szinttől.

A Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ közlése szerint júniushoz képest Körmend vonzáskörzetében nőtt legnagyobb mértékben (10,9 százalékkal) a munkanélküliek száma, a kőszegi kistérségben 2,9, a sárváriban 2,6, a szentgotthárdiban 4,8 százalékos volt az emelkedés. Celldömölkön nem változott a helyzet, a megyeszékhely kirendeltségén és Vasváron viszont csökkenést mutattak az adatok.

Jelentősebbek a térségek közötti különbségek, ha az álláskeresők számát az előző év azonos időszakához viszonyítjuk. 2009 júliusához képest Kőszeg kivételével minden térségben kevesebb munkanélkülit tartanak nyilván, a csökkenés mértéke azonban számottevően különbözik, 10,2-20,2 között alakult.

Megyei szinten a munkanélküliség relatív szintje júniusban 1,1 százalékponttal kedvezőbben alakult az elmúlt év azonos időszakához képest, a ráta most 9 százalékon áll. Legnagyobb javulást Vasvár vonzáskörzetében mutatnak az adatok, ugyanakkor a kőszegi kirendeltség területén a ráta 0,5 százalékponttal meghaladja a tavaly júliusit.

A pályakezdőkre térve: a rendszerbe újonnan belépők száma júliusban az előző havinak közel a duplájára emelkedett, döntően, mert a korábban kilépők közül sokan ismét munkanélküliek lettek. A regisztrált pályakezdő álláskeresők száma ennek nyomán már 975-re nőtt, s ez valamelyest meghaladja az egy évvel korábbi adatot.

Ugyancsak beszédes adat, hogy a regisztrált munkanélküliek között az elmúlt év júliusától az idei év márciusáig hónapról hónapra igen erőteljesen emelkedett a tartós (legalább 1 éve megszakítás nélkül) nyilvántartott álláskeresők száma. A helyzet mára valamelyest javult: az utolsó három hónapban ismét 3000 alá csökkent a tartós munkanélküliek száma. A mérséklődés ellenére a regisztrált álláskeresők 27,1 százalékának már több, mint egy éve nem volt állása. Ez az arány a megye némely területein a 30 százalékot is meghaladta.

Amire szintén érdemes odafigyelni: a munkanélkülivé válók közel 35 százaléka a feldolgozóiparban, további mintegy 8-9 százaléka a kereskedelemben, vendéglátásban dolgozott korábban. Az iparon belül a legnagyobb létszámkibocsátások a vegyianyag, termékgyártás, híradás technikai termékek gyártása, élelmiszeripar, fafeldolgozás, textilipar területéről történtek.

Az ajánlati oldalra térve: az idei év első két hónapjában folyamatosan bővült a munkaügyi kirendeltségekhez bejelentett állások száma, majd márciusban némi megtorpanást mutatnak az adatok. Áprilisban és májusban tovább folytatódott a munkaerő iránti igény élénkülése, júniusban viszont a korábbiakhoz képest visszaesett a munkaerő iránti kereslet. A munkáltatók mintegy 27 százalékkal kevesebb üres álláshelyet jeleztek, mint az előző hónapban. A csökkenés ellenére még mindig erőteljesebb (közel másfél szeres) volt a kereslet, mint az elmúlt év azonos hónapjában. Júliusban a munkáltatók 3,7 százalékkal több üres állást jeleztek, mint egy hónappal korábban és 40,8 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában.
 
Az új állásbejelentések 43,2 százaléka a szombathelyi kirendeltséget, további mintegy egyharmada a körmendi kirendeltséget érintette, a fennmaradó közel 25 százalékon a többi öt kirendeltség osztozott.

Az üres állások meghatározó részét továbbra is a feldolgozóipar kínálta, de a magán munkaerő közvetítők is jelentős arányban igényeltek munkaerőt. A közfoglalkoztatási projektek működtetését mutatja, hogy az önkormányzatok részéről hónapok óta jelentős számú munkaerő igény érkezik.
 
Rodler Tamás, a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ szakmai főigazgatóhelyettese elmondta: a ráta általában minden év júliusában emelkedik, a nagyobb foglalkoztatók nyári leállása miatt ugyanis csökken a munkerő iránti kereslet. A közeljövő kilátásairól szólva elmondta: ismereteik szerint több cég is komolyabb létszámfejlesztést tervez.