Eddig mindössze hetvenhét beavatkozásra volt szükség a megyénkben viharok miatt

A tavalyihoz képest idén kevesebb kárt okozott a nyári viharszezon, ugyanakkor a villámcsapások következményeként már az év első nyolc hónapjában csaknem annyi pénzt fi zettek ki a biztosítók, mint 2017 egészében – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) gyorsjelentéséből. Az idei nyári viharmérleg első, még nem végleges összesítése szerint több mint 3 milliárd forintot fi zettek ki a biztosítók a május 1-je és augusztus 31-e közötti időszakban. A társaságokhoz ebben az időszakban több mint 57 ezer bejelentés érkezett viharkárok miatt, míg tavaly májustól augusztusig több mint 103 ezer káreseményre 6 milliárd forintot térítettek meg a biztosítók. A legtöbbször a házak tetőszerkezete sérült meg, illetve az ebből eredő beázás jelentette a leggyakoribb kártípust. A viszonylag mérsékeltebb viharok idején is egyre több kárt okoznak viszont a villámcsapások, amelyek 2010 óta nagyjából harmadannyival terhelték meg a társaságok kárráfordítási összegeit, mint a viharok. Egyre több a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett kár, amikor a közelben lesújtó villám számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre.

A túlfeszültség problémát okozhat

A korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében. Sőt, idén már olyan eset is előfordult, amikor a villámcsapás a tetőszerkezetre szerelt nap-

Kíváncsiak voltunk, a vasi katasztrófavédők hogyan látták az elmúlt nyár viharait a tavalyi évhez viszonyítva. Kiderült: a 2017-es év extrém időjárása igencsak megdolgoztatta a tűzoltókat, akkor összesen 372-szer kellett beavatkozniuk, vagyis átlagosan minden napra jutott egy vonulás, de persze a viharok nem ilyen szépen elosztva jöttek. Ezzel szemben idén mindössze 77 beavatkozásra volt szükség viharok miatt. Tavaly ráadásul csaknem hatszor annyi fa dőlt ki, mint idén, és műszaki mentésből is kétszer annyi jutott. Viszont érdekes, hogy 2018-ban kétszer annyiszor riasztották a tűzoltókat vízkár miatt, mint 2017-ben.

Egyed Lászlótól, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyettes szóvivőjétől megtudtuk: az országban évente húsz-negyven embert ér villámcsapás, amelyek többsége szabad területen következik be. Vas megyében az elmúlt években villámcsapással kapcsolatban – ahol tűzoltói beavatkozás történt – személyi sérülés nem történt. Nem minden villámcsapás okoz tüzet, de igen gyakori, hogy az épület elektromos hálózata, a hálózatra kapcsolt elektromos készülékek, berendezések károsodnak. Szeptemberben a szombathelyi vasútállomás elektromos rendszere sérült meg. Előfordul az is, hogy lakóépület tetőszerkezetébe csap a villám, ahogyan ez májusban egy jáki családi ház esetében meg is történt. Ezeknél a kár­eseteknél a tetőszerkezet is lángba borulhat, vagy a ledőlt a kémény miatt a tető is beszakadhat, éppen ez utóbbi történt 11 napja Táplánszentkereszten. Több esetben szalmakazlakat is ér villámcsapás, ahogyan ez idén augusztusban Csepregen és Körmenden be is következett. Mindent összevetve azonban a megyében leginkább a víz okozott gondot idén, nem a villámok. BD