Vas megyeiek az osztrák hó fogságában – Konvojjal jutottak le a hegyről (Fotók)

Az elmúlt időszakban Ausztria távolabbi pontjain – különösen a magasabban fekvő településeken – sarkvidékire fordult a klíma. Több síparadicsomban váltak használhatatlanná a pályák, sőt a lavinaveszély miatt le is zárták őket. Tirol tartomány, és környékén akkora mennyiségű hó esett, hogy a parkoló autókat úgy kellett kiásni alóla. Mivel Magyarországon ilyen jelenség nagyon ritka, ezért felkerestünk olyan Vas megyei embereket, akik vagy síelni járnak oda, vagy Ausztria azon részén dolgoznak, ahol jelenleg is havazik. Kíváncsiak voltunk, hogyan élték meg az elmúlt időszakot. Az elküldött fotóikkal egy átfogó képet kaptunk a szomszéd ország távolabbi pontjain lévő viszonyokról.

Anonimitását kérő szombathelyi olvasónk, a Salzburg tartományban fekvő Obertauernbe utazott családjával síelni. Nem először jártak ezen a vidéken, de nem gondolták, hogy mi vár majd ott rájuk. Síelni nem nagyon tudtak, de a hazautazásukat több filmrendező is megirigyelné. Olvasónk elmeséli az ott tartózkodásuk alatt szerzett tapasztalatait, és a körülményes hazaútjuk részleteit.

- December harmincadikán érkeztünk meg Obertauernbe, gyakorlatilag másnaptól elkezdett non-stop zuhogni a hó – kezdte mesélni olvasónk. – Három nap alatt több, mint egy méter esett, vízszintesen hordta a havat a szél, a hőmérséklet mínusz 17 fokra hűlt le. A lehullott hó felért a házak első emeletéig. Elég negatív időjárási viszonyok uralkodtak, ahhoz képest, hogy az ember síelni szeretett volna a napsütötte hegyoldalakon. De ez sajnos nem jött össze. A szombati napon egy olyan problémával szembesültünk, hogy lavinaveszély miatt lezárják az utakat. Elkezdték bemondani a szállodában, hogy egyes lavinaveszély, kettes, hármas, rövid időn belül már a négyesnél tartottunk, ami még ott sem volt túlságosan gyakori. Nagyon gyorsan esett nagy mennyiségű hó, és féltek attól, hogy a szél, vagy bármilyen más tényező hatására megindulnak a nagy hótömegek.

Szerencsére nem tapasztalták meg, hogy milyen egy lavinahelyzet, de elmondásuk szerint a szállodában biztonságban voltak.

- Obertauern közepén, egy szállodában laktunk, ami olyan helyre épült, hogy egy esetleges lavina esetén is biztonságban lettünk volna. Csurig volt ez a szálloda, de szombaton este mégis mindössze az emberek fele tartózkodott az épületben. Mivel az erős szél miatt síelni nem volt lehetőség, ezért sokan elindultak a hegyről lefelé a kisebb, biztonságos sípályákra, csak visszajönni már nem tudtak. Ahogy hallottam a bajbajutottakat éjszakára a hütték, és a környező falvakban lakók fogadták be.

Esténként lehetett hallani a lavinaágyúkat, amivel megpróbálták megakadályozni, hogy egyszerre túl nagy mennyiségű hó induljon el a hegyről.

- Alapvetően következő hét vasárnapig terveztük az ott-tartózkodást, de csak a szerencsén múlott, hogy akkor el is tudtunk indulni. Nem is elsősorban az utak minősége jelentette a problémát, hiszen a rengeteg munkagép hatékonyan dolgozott, hanem a lavinaveszély. Folyamatosan esett a hó, és erősen fújt a szél, ami bármikor elindíthatta volna a hótömeget. A szállodában vasárnap reggel kilencre ígértek információt, hogy megnyitják-e az utakat. Rengeteg ember tolongott a recepción, és várta a fejleményeket. Többen voltak, akik ott is ragadtak két-három napra, mert nem mertek elindulni, a szállodának pedig fogadniuk kellett az új vendégeket, hiszen egy ilyen vendéglátóhelyen egy-egy hétvége alkalmával ezres turnusváltásról is beszélhetünk.

Érdekes dolgokat tartogatott a vasárnapi hazaút is, amit a szerencséjüknek, és egy jó döntésnek köszönhettek.

- Megérkezett a jó hír, egy sávot felszabadítottak a hegyről lefelé vezető úton. Egy konvojba rendeződve vágtunk neki a „túrának”, aminek az elején a hómaró ment, majd jött a tűzoltóautó, azt követte a rendőri felvezetés, és végül a személyautók. Szigorú szabályokhoz kötötték az elindulást, ugyanis csak négykerékmeghajtású, vagy hólánccal felszerelt autók csatlakozhattak a konvojhoz. Az említett feltételek meglétét a rendőrök minden autónál ellenőrizték. Ha akkor nem éltünk volna ezzel a lehetőséggel, ki tudja, hogy mikor kerültünk volna haza. Ahogy figyeltem az időjárás előrejelzést szerencsések voltunk, jól döntöttünk, mivel utána napokig megint nem nyitották meg az utat. A hegyről lefelé egy 18 kilóméteres útszakasz vezetett le, amit közel három óra alatt sikerült megtennünk. Amikor leértünk, akkor vettük észre, hogy mennyien ragadtak a hegy lábánál, ételszállító kamionokkal, új vendégekkel együtt. Közel öt kilóméteres kocsisor torlódott fel. Összesen hét óra kellett mire hazaértünk Szombathelyre – zárta szavait olvasónk.

A történet hallatán érdeklődtünk Ausztria nyugati régióiban található síparadicsomokban dolgozó Vas megyeiektől az ottani viszonyokról.

Obertauerntől megközelítőleg 50 km-re fekvő Murauban is érdeklődtünk az ottani időjárás felől. A csepregi származású Németh Martin az egyik neves síparadicsomhoz tartozó szállodában dolgozik recepciósként. Elmondta, hogy hallott az obertauerni helyzetről, és bár a két település nincs messze egymástól, Murauban olyan 30 cm körüli hó esett, amit a főutakról rögtön el is takarítottak, de a mellékutak is járhatóak. Martin hozzátette, hogy náluk egyetlen vendégnek sem kellett lemondania a tervezett síelést. Kérésünkre fotókat is küldött, hogy szemléltetni tudjuk az ottani helyzetet.

Tirol Ausztria egyik legnyugatibb tartománya, közel az olasz határhoz. A szombathelyi Balikó Tamás szintén egy ismert síparadicsomban dolgozik Innsbruck mellett. Kérésünkre elmondta, hogy Obertauernhez hasonlóan nagy mennyiségű hó esett a térségben az elmúlt időszakban, az autókat szinte nem is lehetett látni. Egy hete le is kellett zárni a falut a lavinaveszély miatt. Mesterségesen idéztek elő kisebb lavinákat, a tűzoltók folyamatosan jelen voltak abban az időszakban. Mostanra már normalizálódott a helyzet. A fotókat a nagy havazás idején készítette.

Önnek is vannak hasonló fotói, esetleg videója? Küldje el nekünk a [email protected] e-mail címre.