Az autizmus egy élethosszig tartó állapot, nem betegség

Eddig 700 ezer forint gyűlt össze az autistákat támogató alapítványoknak, de mint megtudtuk, vannak még felajánlások, ezért ez még mindig nem tekinthető a végső összegnek. A gyűjtés ötlete Szabó Tiborban merült fel, amikor megismert egy autista gyermeket nevelő, nehéz sorsú családot. Akkor döntött úgy, hogy hatvanadik születésnapját október 13-án jótékonysági koncerttel ünnepli. A telt házas előadás és a rengeteg adomány megmutatta, sokan a szívükön viselik az autizmussal élők sorsát, pedig az autizmus nem betegség, hanem egy állapot, amely a lakosság egy százalékát érinti. bdEddig 700 ezer forint gyűlt össze az autistákat támogató alapítványoknak, de mint megtudtuk, vannak még felajánlások, ezért ez még mindig nem tekinthető a végső összegnek. A gyűjtés ötlete Szabó Tiborban merült fel, amikor megismert egy autista gyermeket nevelő, nehéz sorsú családot. Akkor döntött úgy, hogy hatvanadik születésnapját október 13-án jótékonysági koncerttel ünnepli. A telt házas előadás és a rengeteg adomány megmutatta, sokan a szívükön viselik az autizmussal élők sorsát, pedig az autizmus nem betegség, hanem egy állapot, amely a lakosság egy százalékát érinti.

Így Vas megyében több mint 2,5 ezer ember lehet autista, jóval több családot érint tehát a probléma, mint azt elsőre gondolnánk – tudtam meg Nádorné Vörös Ibolyától, az Esőemberke Alapítvány a Vas Megyei Autistákért vezetőjétől és Pohánka Edittől, a PontMás Vas Megyei Autista Gyermekekért Alapítvány elnökétől. Mint elmondták, az autisták nagyon sokfélék, van, ahol már két-három éves korban egyértelműek a jelek, főleg a súlyosabb esetekben, amikor az autizmus nem egyedül jelentkezik, hanem ahhoz egyéb szellemi és/vagy testi fogyatékosság is társul.

Máskor csak általános iskolás korban derül ki, hogy a magatartásproblémák hátterében autizmus áll, sőt arra is van példa, hogy csak felnőttkorban válik nyilvánvalóvá, hogy valaki autista, amikor például a sorozatos kudarcok miatt egyszer csak komolyabban kiborul. Vannak egészen magasan funkcionálók, akik egyetemet is végeznek. Ők azok, akik egy-egy területen egészen elképesztő eredményekre képesek, de esetleg más, egy hétköznapi ember számára teljesen egyszerű műveletet képtelenek elvégezni.

Amikor nem ismerik fel, vagy nem akarják felismerni, hogy autizmusról van szó, az azért baj, mert vagy nem kezdik el az autista gyermek fejlesztését, vagy csak egy tünetet kezelnek, nem az alapproblémát. Pohánka Edit kisfiánál sem derült ki elsőre, hogy autista. Mivel nem beszélt, azt gondolták, hogy logopédusra van szüksége, holott az csak egy tünete volt az autizmusnak.

Sajnos a magasabban funkcionáló autisták körében magasabb a depressziósok száma is, főleg ha nincsenek tudatában annak, hogy mi a gond, csak azt érzik, hogy különböznek a többiektől, és ezt nem mindenki tudja feldolgozni. Sok esetben a szülők is hibásak ebben, mivel több olyan család van, ahol egyszerűen hárítják a problémát, és az autizmus szót ki sem ejtik. Van, amikor csak az egyik szülő képtelen elfogadni a helyzetet, ezért az autista gyermekek szüleinél nagyobb arányú a válás is.

Bár az autisták láthatóan nagyon különbözőek, mindannyiukban közös, hogy más a szocializációs képességük és más a kommunikációjuk, ami abból fakad, hogy másként érzékelik a világot. Vannak, akik a fényre vagy annak hiányára, esetleg a hangokra vagy az érintésre reagálnak érzékenyen. Ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy az értelmi színvonaluk is alacsony. Nádorné Vörös Ibolya elmesélte: Magyarországon is van olyan autista, aki felnőttkoráig egyáltalán nem kommunikált, majd miután elé került egy írógép, kiderült, hogy nemcsak hogy tud írni, de mindent ért is a világból, éppen csak nem tudja elmondani.

Ugyan az autizmus, miután nem betegség – hanem egy olyan idegrendszeri zavar, amely egy élethosszig tartó állapotot eredményez –, nem is gyógyítható, viszont az autizmussal élők sok esetben kiválóan fejleszthetők. Rengeteg munkával, egyéni foglalkozásokkal szép eredmények érhetőek el, a cél ugyanis az, hogy lehetőleg önálló életet élhessenek, sőt akár dolgozhassanak is.

A szülők sok esetben maguk is szakemberré válnak, többen elvégzik a gyógypedagógiai képzést is, mondják a szakemberek. Visszatérve a cikk elején említett számokra: egyrészről valószínűleg egyre több autista van a világon, amelynek okai egyelőre nem ismertek, azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a diagnosztika is fejlődött, így sok, korábban egyszerűen értelmi fogyatékosnak titulált gyerekről ma már tudjuk, hogy autista.