Püspöki áldással adták át a felújított Szent Márton teret

Az adventi szentmise után püspöki áldással ért véget az ünnepség.

A Szent Márton-terv része volt a tér felújítása, amelyhez ötszáz millió forinttal járult hozzá a kormány. Ahogy dr. Hende Csaba fogalmazott: „Magyarország ajándéka ez Szombathelynek.” Az Országgyűlés alelnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta: Szent Márton, Tours püspöke, aki Magyarországon és Európán túl az egész világon nagy tiszteletnek örvend, ezen a helyen született: „Hic natus est S. Martinus”, olvasható a kápolna bejárata felett. A Szent Márton-templom és a hozzá kapcsolódó tér tehát az egész világra kiterjedő Márton-tisztelet forrásának tekinthető. Egyúttal bizonyítja, hogy Savaria-Szombathely az az egyedülálló hely a Kárpát-medencében, ahol kétezer éve folyamatosan van élet. A 791-es avar hadjárathoz kapcsolódó zarándoklat alkalmából ellátogatott ide Szent Márton kedvéért Nagy Károly, a frank birodalom császára is. A két eseményt – Márton megszületését és Nagy Károly látogatását Savariában – időben majdnem ötszáz év választja el egymástól. Kapcsolatuk azonban szoros és jelképes: dr. Hende Csaba egyebek mellett utalt arra, hogy a már hanyatló Római Birodalomban jómódú római katonacsalád sarjaként felnövekvő Márton éppen a frank sereg ellen nem volt hajlandó csatába menni, megérintve a kereszténység eszméjétől. Az amiens-i köpenyosztás jelenetét fölidézve pedig kiemelte: fontos, hogy Márton a saját tulajdonát adta át, a magáéból juttatott a koldusnak – akiben Jézust ismerte föl -, amikor megosztotta vele fél köpenyét. Mert a római jog szerint a felszerelése fele azonnal a katona személyes tulajdonába ment át, amint átvette. A másik fele akkor szállt rá, amikor leszerelt.

Az ünnepségen köszöntőt mondott dr. Puskás Tivadar polgármester, a téravatót megelőző adventi szentmisét Schauermann János, a Szent Márton-templom plébánosa celebrálta. Ferenc pápát idézve hangsúlyozta: „A legfontosabb dolog az életünkben a találkozás Krisztussal. Úton vagyunk hozzá. Ha nem jön létre a találkozás, nem vagyunk keresztények. A keresztény életforma lényege a várakozás: a keresztény ember minden idegszála, érzékszerve a találkozásra koncentrál.” Schauermann János hozzátette: ez az Isten felé nyitott magatartás jellemezte Márton püspököt is. Azért tudott a kereszténység felé fordulni már gyerekkorában, azért akart remete lenni, és nem katona. Azért tudott fölfigyelni az amiens-i koldusra. Ugyancsak Ferenc pápát idézve azzal folytatta: „A Föld az a hely, ahol Isten találkozik az emberrel. Ilyen hellyé kell válnia a Szent Márton térnek.” Ahogy a könyörgés szólt: „Add, Uram, hogy egymásban és az idegenben meglássuk szent fiad arcát.” A teret – ahol Rumi Rajki István Szent Márton-szobra áll – dr. Székely János megyés püspök áldotta meg. Forró teát és Márton-kiflit osztottak.