A gergelyezés hagyományát elevenítették fel Jákon

Miközben manapság külön szervezést igényel, hogyan toborozzák a gyerekeket az iskolába – nyílt napot rendeznek az óvodásoknak, hogy barátkozhassanak leendő intézményükkel – a hagyományban ez már megvolt: Gergely napján, március 12-én kopogtattak be a házakhoz a diákok, hogy iskolába hívogassák a kisebbeket, és egy kis elemózsiát gyűjtsenek maguknak és a tanítóiknak, szalonnát, kolbászt kértek a háziaktól. A gergelyjárás középkori eredetű, a napot IV. Gergely pápa jelölte ki 830-ban, aki elődjét, I. Gergely pápát (az iskolák alapítóját, a gregorián éneklés megteremtőjét) az iskolák patrónusává tette. Jákon idén visszavették a 16-17. századtól elterjedt régi szokást, most először megtartották a gergelyjárást: az iskolások elmentek az óvodába a nagycsoportosokért „Szent Gergely doktornak, híres tanítónknak neve napján”.

Messzire nyúló hagyományok

A gergelyjárás koreográfiája a 16. századtól az volt, hogy a gyerekek szép ruhába öltöztek, és adományokat gyűjtöttek a házaknál, a 17. századtól ez iskolába hívogatással bővült. Felkeresték azokat a családokat, ahol iskolába való gyerek volt, énekeltek, verseltek, táncoltak, istenfélő életre buzdítottak, a műsor után pedig szalonnát, tojást, kolbászt kértek és kaptak. A verbuváló dalok régiek, a „rontott” latin nyelvű sorok szórakoztatóak, ezt jegyezték meg „a nagy tudós” szövegből a gyerekek.

Egy kicsi, egy nagy

Az egyik klasszikus Gergely napi dal, amit most a jáki iskolások újra énekelnek: „Adjatok gyerecskét, om ne dignum, le verendum laude, hadd tanuljon könyvecskét, tótusz, kápusz, demizérum fórum domine.”

A népszokás felelevenítésére a negyedikesek öltöztek be régi viseletbe: a lányok hímzett blúzt öltöttek, szoknyát, a fejükre virágos hajpántot tettek. A fiúk fehér inget, fekete nadrágot, mellényt vettek, és kalapokat szedtek össze mindenhonnan az alkalomra. Az óvodában előadták Gergely napi énekeiket, amiket Weidinger Veronika tanított be nekik, majd táncba hívták a kicsiket. A lányok kosarukba kaptak szalonnát, kolbászt, és tálcán is kínálták mindenkit finom falatokkal. Kissné Nárai Mária óvodavezető megkérte szépen a diákokat, hogy ha majd ezek a picik bekerülnek az iskolába, vigyázzanak rájuk, segítsék őket, mert eleinte nagyon idegen lesz az új környezet.

Aztán kézen fogva – egy kicsi, egy nagy – felvitték az óvodásokat az iskolába, ahol újabb műsor várta őket Tóth Éva összeállításában. Itt is énekeltek, táncoltak, verset kértek az ovisoktól, barátkoztak...

Ilyen az iskolába menés stresszének csökkentése újra felvett szokásként. De a gergelyjárás felelevenítésének nemcsak hagyományőrzés a célja, hanem a tényleges toborzás, ugyanis azt szeretnék, ha minél több Jákon élő gyerek a helyi iskolába járna, ezt próbálják elérni a régi módszerrel.