Meg lehet gazdagodni a becsületkasszából Kőszegen? – Vannak, akik nem fizetnek

Mindezt legálisan teszik, az eladásra szánt áru mellé befőttesüveg dukál, a tetején persellyel. Az arra járók – amíg a készlet tart – szabadon vihetnek a felkínált, szabott áras portékákból, a pénzt a perselybe dobják be.

A város színfoltja a becsületkassza intézménye. A minap bántó hangvételű cikk jelent meg a több évtizedes kőszegi hagyományról az egyik internetes portálon.

Csalások nagymesterei?

Kisebb értékű fizetéseknél – néhány száz forintos tételeknél – terjedt el a becsületességre építő eladási módszer – a napokban mégis nyilvánosan „támadták meg”: egy honlap cikke azt állította, „szépen profitálnak a helyiek a megoldásból, adómentes jövedelemre tesznek szert, nem is akármilyenre: „átlagban 3,2 millió forint bevételt lehet ezzel összehozni, könyvelés, adó, alkalmazott nélkül, mindössze 45 ezer forint kiadással, ráadásul olyanok is vannak, akik félmilliókért akcióban vásárolnak árut itt-ott, majd kis haszonnal kiteszik a ház elé. Más pedig területet bérel fillérekért és akár két osztrák bért is gond nélkül összeszed napi két-három óra munkával.” Tóth Gábor kőszegi képviselő a blogjában idéz az eredeti írásból, amit azóta módosított a szerzője, arra hivatkozva, hogy az egyik olvasójuk információit vették alapul az első verziónál. A háztájiban termelt zöldségből, gyümölcsből, a kiskertekben nevelt virágokból a felesleget adják el ezzel a módszerrel – érvelnek a kőszegiek, akik felháborítónak tartják a feltételezést, hogy milliós bevételt jelentene nekik a becsületkassza.

„Hogy kereshetne évi millión felüli összeget valaki, aki 100-200 forintos tételeket helyez ki: a haszon ennél is kevesebb, mivel nem lopott árut kínálnak. Bármi, ami munkával jár, az kiadással is jár. A kiskertre költeni is kell, ha eredményt akarok elérni, és akkor még ki vagyok téve a kártevők és az időjárás kénye-kedvének. A zöldség- és gyümölcskínálaton látszik, hogy nem a felfújt, valószínűtlenül szép import áru, hanem helyi kiskertben termett. ” – írja egyikük. A hozzászólók szerint ezt a régi szép hagyományt, ami bárki számára nyitva áll, nem besározni, hanem ápolni kell, mivel ez is hozzájárul ahhoz, hogy a város értékesebb és egyedibb legyen. Osztja a véleményüket Huber László polgármester, aki azt tapasztalja, hogy az idelátogató turistáknak kifejezetten tetszik ez a kőszegi kuriózum. Aki a saját háza elé teszi ki a becsületkasszát, attól a rendelet értelmében nem kérnek közterület-használati díjat, másoknak, attól függően, hogy a bel- vagy a külvárosi részen árusítanak idényjelleggel, havi 2000, 1500 és 700 forintot kell fizetni négyzetméterenként.

Vannak, akik nem is fizetnek

A Rómer Flóris utcában például egy fa köré készítettek rácsos szerkezetet, amelyre többen el tudják helyezni az árujukat. Sokan árulnak így a Temető utcában is: Krancz Gáborné a ’90-es évek óta hordja a virágokat tavasztól őszig; most barkacsokrokat tesz ki reggelente, annak van szezonja. Késő délután találkozunk vele, ellenőrzi a kasszát, éppen egy forint sincs benne. Azt mondja, van, aki pénz nélkül is viszi az árut, és olyan is, aki egyet fizet, kettőt visz.

- Kőszeg egy polgárváros, ahol a polgári értékek ragyogó állapotban maradtak meg a mai napig. Ezt hűen tükrözi a becsületkasszák hagyománya is. Ezt a csodálatos örökséget mindenképpen meg kell őrizni! – vélekedett Ágh Péter, a térség országgyűlési képviselője.

Kiállunk a falusi emberekért, a becsületkasszás értékesítés mellett, amely példaértékű lehet más nemzetek számára is – írta közleményében az LMP az esettel kapcsolatban. btk