Nem gyerekkunyhó, támogató kapcsolat kell – Bölcsődék Napja Szombathelyen

– Az önök kezében van a jövő – köszöntötte a bölcsődei kisgyermeknevelőket a városházán dr. Puskás Tivadar polgármester. Azt mondta, a jövő, az ifjúság nevelése nagyon fontos, az egyik legfontosabb dolog. Éppen ezért a legnagyobb felelősség is, úgy fogalmazott, a társadalom egyik legfontosabb tevékenysége. Emlékeztetett, hogy a budapesti Kalap utcában 1852-ben éppen április 21-én indították el az első magyarországi bölcsődét, és 2010 óta miniszteri rendelet alapján ez a Bölcsődék Napja. Elmondta azt is, hogy április 23-án hétfőn rendezik a budapesti, központi ünnepséget, ahol kitüntetést vehet át Pósfainé Sebestyén Bianka, a Szombathelyi Egyesített Bölcsődei Intézmény vezetője. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy Szombathely büszke lehet az itt dolgozó kisgyermeknevelők szakmai munkájára. – A szép épületek lelketlenek és semmire nem használhatók, ha nem töltik meg önök szeretettel, munkával – mondta dr. Puskás Tivadar. Számokat is sorolt a szakmai nap résztvevőinek: a megyeszékhelyen 538 férőhelyen folyik bölcsődei ellátás, plusz 14 férőhelyen (korábban családi napközinek nevezett) mini bölcsődékben folyik kisgyermeknevelés.

A szakmai felkészültségről egy statisztikát mondott, amely szerint míg országos szinten 10 százalék körüli a szakképzett bölcsődei kisgyermeknevelők aránya, Szombathelyen ez 50 százalék. Ehhez Pósfainé Sebestyén Bianka hozzátette: nemcsak a diploma, hanem a folyamatos képzés és önképzés is fontos. Ehhez nyertes pályázat áll rendelkezésre, abból például idegen nyelvi és zenei képzéseket bonyolítanak le, ami a legfontosabb, azokon a 105 szakdolgozó önként és nem kijelöléssel vesz részt – mondta el az intézményvezető. A Bölcsődék Napjára szervezett előadások is hozzájárultak a szakmai felkészültség erősítéséhez, több témában. Például az étkezés kérdésében: az ételallergiáról hallhattak a kisgyermeknevelők. Kovács Erika klinikai dietetikus úgy fogalmazott, olyan mértékben változtak meg az ember étkezési szokásai, hogy csoda, hogy „csak” ennyi probléma van, mint amennyi tetten érhető. Márpedig az nem kevés. Ételallergia a lakosság 5-7 százalékát érinti, míg ételintoleranciával minden harmadik-negyedik ember él. Hangsúlyozta a kettő közötti különbséget: az allergia az immunrendszert érinti, az intolerancia az emésztőrendszer káros, kóros működése. A kicsiknél különösen fontos, hogy az allergia tünetei gyorsan, szinte azonnal jelentkeznek, míg az ételintolerancia jelei napok alatt mutatkoznak, ez nagyban megnehezíti a diagnózist.

Szólt még hasznos és tartalmas előadás a népi játékokról, a kicsik tereiről, és a meséről. Nem utolsó sorban pedig az apróságok jogairól.

Tardos Anna pedagógus-szakpszichológus világraszóló kitekintéssel kezdte előadását: beszélt arról, hogy Dél-Amerikában gyerekkunyhókban vigyáznak a kicsikre, ott tényleg csak felügyeletről van szó, képesítés nélküli nők, asszonyok vigyáznak a kicsikre. Németországban fogalmazták meg először, hogy művelni, nevelni is kell az apróságokat. De a szakember azt is kiemelte, hogy súlyosan ártalmas lehet a bölcsőde, ha tanítói magatartással helyettesítik azt, amire a gyereknek szüksége van. Leszögezte: az óvoda és az iskola szükséges a gyermeknek, a bölcsőde nem. Arra a szülőnek van szüksége. A cél pedig az, hogy a gyerekek jól és biztonságban érezzék magukat a bölcsődében, és még tanuljanak is. Úgy fogalmazott, hogy nem az anyát kell helyettesíteni: a kisgyermeknevelőknek támogató kapcsolatot kell kiépíteni. Egy különleges bizalmi állapotnak kell fennállnia. A kicsiknek joga van az egészséges életmódhoz, ahhoz is, hogy saját ritmusukban fejlődjenek. Joguk van a szabad mozgásra, a játékra, az érzelemkifejezésre. A kisgyermeknevelőknek pedig az a feladata, hogy egy hidat képezzenek a kicsik otthona és a bölcsőde között.