Találkozások Brenner Jánossal – Takács László plébános emlékei a boldoggá avatás alkalmából

1957 nyarán a gasztonyi plébánia épületében latint tanult a „ministráns gárda”. Az alig két esztendeje érkezett papot megszerették a falu sihederjei, ő adta nekik ezt a furcsa nevet. A fiúk, akik minden lehetséges pillanatban Szalay Géza atya körül töltötték az időt, azon a délutánon is a paplak gárdistái voltak, amikor az udvarra kanyarodott motorkerékpárjával a rábakethelyi káplán, Brenner János.

Évtizedek teltek el azóta, és Takács László nádasdi plébános szinte naponta felidézi azt a perzselő nyári délutánt, amikor társaival a nyitott ablakon át meghallották az ezen a környéken meglehetősen ritkaságszámba menő motor berregését:

Sosem feledi

- A káplán benyitott az ajtón, jellegzetes szemüvegét megigazítva, mosolyogva lépett az asztalunkhoz, ahol a latinkönyvek alatt sakktáblát pillantott meg. Géza atya bemutatott neki. Összekacsintottunk, aztán felraktuk a bábukat. Brenner Jánost korábban alig ismertem. Inkább csak hallottam róla. Azt sem tudtam, hogy ilyen közeli kapcsolatban állt Szalay Gézával. Igazi oltártestvéri kapcsolat volt az övék, úgy hallottam, hogy mindketten más-más szerzetesrendből jöttek. Meglepett a felénk is azonnal áradó közvetlensége, az a rokonszenves derű, amivel érkezett, és mintha maga is gasztonyi fiú lett volna, játszani kezdett. Úgy emlékezem vissza arra a játszmára, mint ami soha nem akart véget érni, bár igazán azt sem tudom megmondani, végül ki nyert.

A fiatal káplán később a fiúkat dicsérte Géza atyának, magasztalta őket, akik még a játék közben is szolgálatkész ministránsok maradtak. Az a sakkjátszma Lackónak áldással ért véget, útravalóval, mely egy életre szólt. Egy alig több mint tizenkét éves fiú eltökélte, hogy pap lesz.

Takács László nehéz szívvel ugrik az időben, amikor felidézi azt az éjszakát (Brenner Jánost 1957 decemberében gyilkolták meg):

- Advent harmadik vasárnapja volt, amikor jött a félelmetes hír. A vasutasok járták végig a falut. A döbbenettől alig hittük a szavaikat. Meggyilkolták a kethelyi káplánt. Hiába vártuk volna, a templomokban nem hirdethették, az újságok titkolóztak, az a kor a félelem, a megfélemlítés kora volt. Mondták, hogy nagy felfordulás volt a templom körül, rengeteg rendőr járkált a környékbeli házakban, még a Kántor kutya is nyomozott valami sapka után… Magam előtt nem láttam mást, csak a mosolygós arcot, és sehogy nem bírtam elképzelni, hogy nincs többé…

Nádasd plébánosát 1968-ban szentelték pappá. Ahogy mondja, a gondviselés különös kegyelme folytán káplánként Rábakethelyre került, ez volt a második szolgálati helye. Az ott eltöltött két évben ugyan-azokban a falvakban misézett, ugyanazokkal a hívekkel találkozhatott, ugyanabban a szobában lakott, amelyből azon a decemberi éjszakán elcsalták gyilkosai Brenner Jánost.

- A kethelyi templom mellett áll a Pieta-szobor. Ahogy oda kerültem, feltűnt, hogy a szobornál soha, soha nem volt virág. Gödörházán éltek ismerőseim, onnan hozattam cserépkorsót. Abba szedtem egy csokor virágot, a legszebbeket a plébániakertből. Másnap reggelre a virágokkal teli korsó a földön feküdt darabokra törve. Hozattam másik korsót, többet is egyszerre – valamennyi ugyanúgy végezte. A hetvenes években sem lehetett még beszélni a gyilkosságról. Bármit tettem, hogy az emlékeket idézzem, csak félelemmel találkoztam. Akik ott éltek, csak titokban mertek megnyilatkozni Brenner Jánosról.

A karthágói Tertullianus szerint a vértanúk vére a kereszténység magvetése: „A vértanú nem bizonyít, hanem ő maga a bizonyíték. Apránként, egy életen át vagy egy pillanat alatt adja oda életét Krisztusért.” Takács László szerint ez a magvetés 12 plébánost adott egyházmegyénknek. Takács László testvére, dr. Takács Gyula is plébános lett, papok lettek a Rátkai testvérek, valamennyien Brenner János vértanúi vére által váltak elhívottakká. A nádasdi templom kertjében emelt szobor, a templomban látható domborművek a lelkiismeret stációi.

Takács László most úgy érzi, a május elsején megvalósuló boldoggá avatás egy különleges állomás:

- Az út része, ami által mostantól lehetőségünk lesz kérni a boldoggá avatott közbenjárását. Készülődhetünk az évenként esedékes ünnepnapjára, ami várhatóan december 15-ére esik majd.