Litániás búcsút tartottak az apátistvánfalvi hívek a Mária-kápolnánál

Csaknem száz évvel ezelőtt egy szent életű apáca Mária-fülkét állíttatott Otkovciban (Újbalázsfalva, amely 1937-től Apátistvánfalva településrésze). A helyben élők húsz esztendeje úgy döntöttek, megőrzik ezt az épített örökséget az utókornak, évente búcsút tartanak az út melletti vén fák alatt.

Az Apátistvánfalvai Faluszépítő és Hagyományőrző Egyesület 1998-ban alakult azzal a céllal, hogy a kulturális, valamint épített és természetvédelmi örökséget megőrzi, továbbadja. Két éve kívül-belül restaurálták és felújították a kápolnát, amelyet az említett apáca azért emeltetett, hogy Mária segítségét kérje az I. világháborúból sebesülten hazatért testvérbátyja számára. Imája akkor meghallgatásra talált. Ahogy teltek-múltak az évek, a kápolnácska gazdáját vesztve mármár az enyészeté lett, amikor – szinte az utolsó pillanatban – rég nem látott összefogással életet leheltek a „falbemélyedésbe”. Ekkor határozták el, hogy évente egyszer, augusztus harmadik vasárnapján öszszegyűlnek a Mária-kápolna tövében, litániás búcsút tartanak. Az idén félszáz hívő a szlovén és magyar nyelvű fohászok előtt megemlékezett a százéves kápolna jótevőiről. Majd Dejan Horvat markovci plébános Mária oltalmát kérte a jelenlévőkre, a litánia befejező részében pedig Tóth Tibor plébános vezetésével a kórházban fekvő, ápolásra szoruló embertársakért imádkoztak. A szertartáson közreműködött a Magyarországi Szlovének Szövetségének apátistvánfalvi egyházi énekkara.

Az imádság szeretetlakomával ért véget a településrész búcsúnapján.