Ausztria

2018.12.12. 07:00

Ha jár a 13–14. havi fizetés – Összegyűjtöttük a fontos tudnivalókat

Sok munkahely él a 13. és a 14. havi fizetés lehetőségével Ausztriában. A juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket a kollektív szerződések nagyrészt tartalmazzák. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a szomszédainknál érvényben lévő szabályokról az úgynevezett Sonderzahlungot illetően.

Nemes Judit

Ausztriában azok számíthatnak a pluszjuttatásra, akik olyan munkahelyen dolgoznak, amely kollektív szerződésben is szabályozza a munkáltató és a munkavállaló viszonyát

Fotó: Szendi Péter

Régen bevezetett forma a 13. és a 14. havi juttatás, amely nem mindenkinek jár Ausztriában: csak annak, akinek kollektív szerződése van, és a kontraktusban a munkáltató és a szakszervezet megállapodott, ezekben a dokumentumokban rendelkezhetnek a Sonderzahlungról. Ez évente kétszer adott juttatást jelent, a nyári és a téli pihenéshez kapcsolódó összeget – tudtuk meg Horváth Csabától, a Magyar Szakszervezeti Szövetség Vas megyei képviselet-vezetőjétől. Hangsúlyozta: Ausztriában 864 kollektív szerződés szabályozza a munka világát és a munkavállalók jelentős része, mintegy 85–90 százaléka ilyen kontraktus hatálya alá tartozik.

Horváth Csaba hozzátette: ha magyarok dolgoznak nyugati szomszédainknál és rájuk kollektív szerződés vonatkozik, akkor annak szabályait a magyar munkavállalóra is alkalmazni kell ugyanolyan mértékben és formában, jogokkal és kötelezettségekkel, mint amelyek az osztrák kollégáikra vonatkozik. Mivel a kollektív szerződéseket kiterjesztették, az egyes tartományokban változtathatnak rajta, de a keretszerződésben meghatározott alapkövetelményeket be kell tartani bennük – ebben utalás ugyan található, de konkrétan nincs meghatározva a 13–14. havi fizetés, csak a kollektív szerződésben.

A képviselet-vezető azt mondta, az egy területen dolgozó összes cégnek – amelyekre vonatkozik a kollektív szerződés – alkalmaznia kell a benne foglaltakat függetlenül attól is, hogy székhelyük az ország mely részén – Burgenland, Vorarlberg vagy Salz­burg stb. tartományban – található.

Ausztriában a kollektív szerződést a Munkáltatói Kamara és az Osztrák Szakszervezeti Szövetség köti, ők állapodnak meg minden évben a szerződések tartalmáról: nagyjából 20 százalékot tesz ki azon szerződések száma, amelyekben nem rögzítik ezen juttatásokat.

Horváth Csaba hozzátette: részarányosan is jár a 13. és 14. havi fizetés, azaz ha év közben kezdődik vagy szűnik meg a munkaviszony, arra az időre, amíg a foglalkoztatás él, ki kell fizetnie a munkáltatónak a részarányos összeget, vagy csak az egyiket, vagy mindkettőt – függően a felvétel vagy a felmondás dátumától. A munkaviszony kezdetén, a próbaidőnek tekinthető időszakban is jár a juttatás – tette hozzá a szakértő. Az, hogy felmond-e a munkavállaló a munkahelyén vagy elbocsátják, alapvetően nem befolyásolja ebből a juttatásból való részesülést, ellentétben a végkielégítéssel.

Ausztriában azok számíthatnak a pluszjuttatásra, akik olyan munkahelyen dolgoznak, amely kollektív szerződésben is szabályozza a munkáltató és a munkavállaló viszonyát
Illusztráció: Szendi Péter

Egy gyakran jelentkező hibára is felhívta a figyelmet: tapasztalataik szerint a megfelelő nyelvismerettel nem rendelkezők elég sok esetben úgy írják alá a munkáltatójukkal a szerződésüket, hogy nem tudják, mi áll benne, pedig előfordulhat, hogy belefoglalják: közös megegyezés esetén lemond minden jogáról, például a 13. és 14. havi fizetésről a munkavállaló. Tanácsadásaik alkalmával rendszeresen felhívják a figyelmet a szerződéstervezet lefordíttatására, hogyha a magyar munkavállaló nem rendelkezik a megértéséhez megfelelő nyelvtudással. A szakértő megjegyezte: Ausztriában leggyakrabban a közös megegyezéssel történő munkaviszony felfüggesztést alkalmazzák a cégvezetők.

A kismamáknak is jár ez a juttatási forma – fűzte hozzá Horváth Csaba. A babavárás tényének bejelentésétől fogva védetté válik a kismama, nem bocsátható el. A nők dolgozhatnak addig, ameddig az orvosuk azt jónak találja, azt követően pedig táppénzre mehet a leendő édesanya és megkezdődik a szülési szabadság és már más jogi státuszba kerül a munkavállaló. Az év ezen dátumáig eltelt idő alapján kell kifizetnie a munkáltatónak a 13. vagy 14. vagy mindkét havi összeget.

Horváth Csaba szólt arról is, hogy mi a teendő akkor, ha a munkavállaló nem kapja meg, vagy csak hiányosan utalják neki a nyári és a téli pluszpénzt, annak ellenére, hogy jog szerint járna neki. Ilyen esetekben a legrövidebb időn belül jelezni kell a hiányosságot az illetékes munkáskamaránál, mivel rövid – mindössze két hét az elévülési idő – ezt követően jogi lépésekkel sem lehet élni az összeg folyósításáért. – Ugyanez a helyzet a többi juttatással is, tehát azonnali jelzés szükséges, ha hiányosságot tapasztalnak – ezt a legtöbb magyarországi munkavállaló tudja is – tette hozzá. A kérdés most aktuális: ebben a hónapban várhatják az Ausztriában dolgozók a 14. havi fizetés megérkezését a számlájukra.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában