Falugondnokok 30 éve – Műhelybeszélgetés kitekintéssel

Harminc éve jöttek létre Magyarországon az első falu- és tanyagondnoki szolgálatok. Azóta a hálózat sokat fejlődött, módosultak is a falugondnokokkal szembeni elvárások. Az alapgondolat azonban változatlan maradt: javítani az apró falvakban élők életminőségét, esélyét arra, hogy mindahhoz hozzájussanak, a­mi­hez a városokban élők.

Lugosi Arnold polgármester a vendéglátó falut mutatta be a szép számmal megjelent falugondnokoknak és önkormányzati vezetőknek. Elmondta: polgármesteri megbízatása kezdetétől a turizmusban látta a falu számára a boldogulás útját és a mai napig ennek érdekében dolgozik. Szalafőn 25 éve működik a falugondnoki szolgálat, méghozzá ugyanazzal a személlyel, mindenki megelégedésére. Lugosi Arnold azonban máris előadott két ötletet a szolgálat továbbfejlesztését illetően. Szerinte hasznos lenne, ha minden falugondnoki buszban lenne egy „gyors beavatkozásra” alkalmas szerszámosláda, illetve egy csinos és praktikus egyenruhát is megérdemelnének a falvak mindenesei.

Szöllősy Ilona pszichológus a szakember szemszögéből mutatta be, milyen sokfajta – segítő, szolgáltató, szervező – munkát kell végeznie egy falugondnoknak. Az ideális falugondnok szerinte magabiztos elméleti tudással rendelkezik, fejlett értékrenddel és jó készségekkel bír, és a kulturált kommunikációban is járatos. Mivel a egyik legfőbb küldetése az idős, egyedülálló emberek otthoni ellátása, nagyon fontos, hogy jól együttműködjön a gondozásból jelentős részt vállaló szociális gondozóval.

Mintegy húsz éve Erdélyben is létrejöttek az első falugondnoki szolgálatok. A határon túli tapasztalatokról András Ildikó, a gyulafehérvári Caritas szociális munkása számolt be. Megtudhatták tőle a hazai szakemberek, hogy ott a szolgálatot nem támogatja az állam. Az egyes települések polgármesterein múlik, hogy fontosnak tartják-e falugondnoki szolgálat fenntartását vagy sem. Sok helyen valamely civil szervezet vagy egyház vállalja a fenntartását.

A továbbiakban polgármesterek és gyakorló falugondnokok mondták el, szerintük milyen irányba kellene fejlődnie a szolgáltatásnak. Elhangzott például, hogy magasabbra kellene emelni az elvárt iskolai végzettséget, a kötelező tanfolyamot pedig OKJ-képzéssé kellene minősíteni, így a munkavállalók is magasabb bérbesorolásba kerülnének. Szükség lenne több egészségügyi képzésre és a KRESZ-ismereteket sem ártana felfrissíteni. Az is szóba került – és ennek jogosságát már Kozma Judit egyesületi elnök is jelezte a döntéshozóknak –, hogy a közeli falvaknak érdemes lenne egy közös falugondnokot is alkalmazni, aki a többiek helyettesítéséről gondoskodik.