A huszonéves egyetemista fiúknak feleannyi a spermiuma, mint pár évtizede az ugyanilyen korúaknak

– A mikotoxinok nagyon erős biológiai hatású vegyületek, nemcsak a termés mennyiségére van hatásuk, hanem az emberre is – kezdte előadását dr. Baranyai Marietta belgyógyász szakorvos, a Markusovszky Egyetemi Oktatókórház főorvosa. A mikotoxinok daganatképző, hormonális, májat, vesét és idegrendszert károsító hatásúak lehetnek.

Természetesen nem mindegy, mennyit eszünk meg a mikotoxinokból, amelyek bőrön át és belélegezve is mérgezhetnek. – A jelenleg ismert háromszázból körülbelül húsz mikotoxin fordul elő az élelmiszerekben, amelyeknek élelmiszer-biztonsági kockázatuk van – mondta el dr. Baranyai Marietta. A szűrések eredményeit illusztrálva nagy visszhangot kapott magyarországi esetekre emlékeztetett, köztük a 2005-ös paprikabotrányra, amikor határérték feletti aflatoxin volt a paprika­őrleményben. Említette még a pattogatott kukoricát, amelynek a mikrohullámú sütőben készíthető, „instant” változata egyébként is kifejezetten rákkeltő.

A fuzáriumról részletesen beszélt, hormonális hatásairól drasztikus példát mondott: a huszonéves egyetemista fiúknak feleannyi a spermiuma, mint néhány évtizede az akkor ugyanilyen korú fiataloknak. Az ösztrogéntartalmú tej fogyasztására vezethető vissza a hormonális változás, amely akár nemzőképtelenséget is okozhat. Előadásában a szálemi boszorkányokat is említette dr. Baranyai Marietta: valószínűleg hallucinációt, görcsöket okozott náluk valamilyen fertőzött élelmiszer, ezért hitték őket boszorkányoknak, aztán ez okozta a vesztüket.

– Az élelmiszer-biztonságnak nagyon nagy szerepe van – húzta alá. A doktornő szerint az utóbbi években van előremenetel a biotermesztésben, hogy minél kevesebb kemikáliával kezelt étel jusson az asztalokra. De nem lehet átesni a ló túlsó oldalára, a cél az, hogy ne kerüljön túl sok kemikália az élelmiszerekbe – de azokból a toxinokból se legyen hiány, amelyeknek épp a kimaradása lehet fertőzésforrás.