a szlovén kultúra napja

2019.02.10. 21:29

Szlovén népmesék, már magyarul is – Könyvbemutató a Berzsenyi Dániel Könyvtárban

A Berzsenyi Dániel Könyvtárban a nemzetiségi hagyományokba kaptak bepillantást azok, akik eljöttek a szlovén kultúra napja alkalmából megrendezett kettős könyvbemutatóra.

Tersztyánszky Krisztina

Márpedig sokan eljöttek: nemcsak a megyeszékhelyen élő szlovének, hanem magyarok és horvátajkúak is szép számmal. Két kötettel ismerkedhettek meg, mindegyik a magyarországi szlovénség meséit, prózai szóbeliségét tárja a nyilvánosság elé. Az első, a 2017-ben megjelent vaskosabb kötet egy 1970-es rábavidéki gyűjtés során megőrzött meséket tartalmaz helyi nyelvjárásban és irodalmi szlovén fordításban – a kiadást magyar és szlovén szervezetek is támogatták. A másik, karcsúbb kiadvány 2018-ban látott napvilágot, a Magyar Néprajzi Társaság kiadásában. A sorozatról dr. Horváth Sándor, a társaság néprajzi szakosztályának elnöke mondta el, hogy a szervezet 1975 óta ad ki tanulmányköteteket a hazánkban élő nemzetiségek néprajzából. A mostani, a Magyarországi szlovének néprajza sorozat hetedik darabja a korábbi, terjedelmes kétnyelvű kiadványból ad népmese-válogatást, ezúttal azonban már magyar nyelvre is lefordítva.

A családias hangulatú könyv­bemutató során Ropos Márton, az Országos Szlovén Önkormányzat elnöke arról beszélt, hogy gyermekkorában, a hatvanas években – akkor még nem volt televízió és rádió is kevés – még élő hagyomány volt a mesélés. A közös munkavégzés, cséplés vagy tökmagköpesztés mellett mindig volt egy szószóló, aki történeteivel szórakoztatta a többieket. A mesék így családon belül öröklődtek.

Felbecsülhetetlen érték – most már kötetbe zárva Fotó: UT

Mukicsné Kozár Mária néprajzkutató a Rába-vidéki szlovének népköltészete című könyvről elmondta, hogy a benne található 238 szöveget Milko Maticetov vette hangszalagra 1970 tavaszán, öt rábavidéki faluban, 33 elbeszélőtől. A 400 oldalas gyűjtemény nem csak az azóta már elfeledett történetek megőrzése okán tarthat számot a kutatók érdeklődésére, hanem azért is, mert az adatközlők által használt helyi nyelvjárás sem él már sehol Szlovéniában.

Az évtizedekig egy ljub­ljanai pincében nyugvó hangszalagokról Mukics Dusán szlavista hallgatta meg és vetette papírra a történeteket. A több órás hanganyag feldolgozásáról érdekes tényeket osztott meg hallgatóságával. Az aprólékos munkára csak olyan ember lehetett alkalmas, aki mind a rábavidéki nyelvjárást, mind az irodalmi szlovén nyelvet jól ismeri. Még az ezen képességekkel bíró Dusánnak is nehézséget okozott a lejegyzés, a több mint négy évtizedes hangfelvételeken ő is beleütközött ismeretlen szavakba. A három szerkesztő fordító, rendszerező munkája nyomán fontos kordokumentum és nyelvemlék született. Most, hogy az újabb válogatás is elérhető már a magyar fordításokkal, a szlovénül nem tudó olvasó is megismerheti a Rábavidék történeteit, gazdag hiedelemvilágát.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában