A nemzetközi képzőművészeti kiállításon Vas megyei vagy ide kötődő alkotók is szerepelnek

A pannon szellem elsősorban összetartozást jelent, és az ebből fakadó erőt, valami ősibbet, mint a kijelölt államhatárok szabdalta Közép-Európa, földrajzi meghatározással, mai fogalmaink szerint a Közép-Duna-medencét is lehetne mondani. A történelmi időkbe nyúlva azonban a 9 millió éven át létezett Pannon-tengert is felidézhetjük, aminek legnagyobb kiterjedése a Bécsi-medencétől Szerbia déli részéig tartott, utolsó maradványai hatszázezer éve tűntek el a Kárpát-medencéből. Talán ezen évmilliókból maradt a jelen cseppje, amit Kamper László grafikusművész (és főszervező) a kiállításon a Tengerszem című alkotásában tükröz vissza. A pannon tájat fürkészve a Római Birodalom Pannónia tartományára is gondolhatunk, amely magába foglalta a mai Kelet-Ausztriát, Szlovákiából Pozsony környékét, Szlovénia, Horvátország, Szerbia északi, Magyarország nyugati részét. Földrajz és történelem, természet és ember kapcsolódik össze a folyamatos változásban, de a pannon szellem tartalma marad: különböző népek, kultúrák találkoznak benne.

Legyen a nyelv népenként más és más, szerencsés módon hidat ver köztük újra és újra a képzőművészet és a zene. Pannónia szimbólum. Nem olvasztótégely, hanem az egyéni karaktereket megőrző színtér, amiben jó szándékkal kikeverhető, mint egy receptre felírt gyógyszer: egymás megismerése és tiszteletben tartása.

Négy ország – Magyarország, Ausztria, Szlovénia, Olaszország – művészei állítanak ki a bécsi magyar nagykövetségen.

A megnyitón dr. Nagy Andor nagykövet elmondta: az épület 1747 óta magyar tulajdonban van, vagyis 272 éve vásárolták meg Mária Terézia segítségével. 1964 óta ez a magyar nagykövetség. A földszinti kiállító tér valaha istálló volt, a 18. századi építtető eredetileg lovaknak szánta a gyönyörű boltíves teret, nem is álmodott arról, hogy egyszer majd tárlatokat rendeznek benne.

Nemrégiben itt volt Az első kő a berlini falból című kiállítás annak jegyében, amit Helmut Kohl nyugatnémet kancellár mondott a Fertő-tó melletti, 1989-es páneurópai piknikkel kapcsolatban: a magyarok ütötték ki az első téglát a berlini falból. A keleti tömb első országa volt Magyarország – még a berlini fal leomlása előtt –, amely megnyitotta a határait nyugat felé, így több száz idemenekült NDK-állampolgár jutott át Ausztriába. (Egy hónappal később hivatalosan is megnyílt a magyar határ a keletnémetek előtt.)

Az Ars Pannonica Nemzetközi Képzőművészeti Tárlatot 2019-ben nyolcadik alkalommal rendezte meg a Vas Megyei Önkormányzat az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alap, Magyarország Bécsi Nagykövetsége, Magyarország Ljubjanai Nagykövetsége, a Balassi Intézet és a Ljubljanai Dlul Galéria támogatásával és együttműködésével.

Talhammer Tímea nagykövetségi titkártól megtudtuk: a megnyitón a visegrádi országok diplomatái, a Szlovák és a Szlovén Intézet igazgatói, két osztrák parlamenti képviselő, a Magyarországgal szimpatizáló osztrák közéleti személyiségek, az ausztriai magyar egyesületek vezetői és a képzőművészet iránt érdeklődők vettek részt. A vasi alkotók, akik ezt a megbecsülést műveik jelenléte által érezhetik: Foky Éva, Mészáros Szabolcs, Oroszy Csaba (Szombathely), Gyécsek József (Szentgotthárd), Kamper László (Kőszeg). Vas megyei kötődésű alkotók: Karner László, aki szombathelyi születésű, de Zalaegerszegen él, Szurcsik József (Budapest), akinek az édesapja, Szurcsik János tanított a szombathelyi főiskolán és Lányi Adrienn, aki Budapesten él, de eredetileg szombathelyi.

– Amikor kultúráról beszélünk, mindig azt keressük, mi az, ami összeköt. Ez a kiállítás reprezentálja ezt a szellemiséget, a nemzetek egymás mellett élését – mondta a nyitórendezvényen Majthényi László, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke, az Ars Pannonica ötletgazdája, aki 2007 nyarán – akkor a kulturális területet irányító alelnökként – jelentette be a pannon térségi tárlat elindítását hivatásos képzőművészek számára.

A következő évben megnyílt Szombathelyen az első ilyen kiállítás, amely a budapesti és a dunántúli képzőművészek ünnepe volt. A megyei önkormányzatok szerepkörének megváltozása, intézményi és pénzügyi lehetőségeinek szűkülése az Ars Pannonica szerényebb lehetőségeit eredményezte, ekkor keresték meg segítségért a kultúráért felelős minisztert. Vas megye határmentiségére, kiterjedt külföldi kapcsolataira építve, Magyarország Bécsi Nagykövetségének támogatásával 2013-ban nemzetközivé alakult a kiállítás.

A tárlatokon megjelentek osztrák művészek is, a helyszínek Budapest, Ljubljana, Klagenfurt és Bécs lettek. Az évek során bekapcsolódott a szervezésbe a Karintiai Tartományi Hivatal és a Klagenfurt székhelyű Alpok-Adria Szövetség is. A rendezvény célja, hogy erősítse a partnerországokban a képzőművészet elismertségét, bővítse a szomszédos nemzetek alkotóinak emberi és szakmai kapcsolatait.

Az Ars Pannonica tárlatnak magyar, osztrák, szlovén és legújabban olasz résztvevői is vannak. Az idei kiállítás két közreműködő intézménye a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Magyar Nemzet Levéltár Vas Megyei Levéltára is. A kiállításhoz kétnyelvű katalógus készült, a megnyitón a műveket Pataki Gábor művészettörténész méltatta.

A bécsi magyar nagykövet, dr. Nagy Andor köszöntőjében elmondta: az első barátnője képzőművész volt, tőle – meg a képzőművész barátaitól – tudja, hogy támogatni kell a kortárs alkotókat, hogy dolgozni tudjanak. Ezért kérte a közönséget, hogy ne csak gyönyörködjenek, hanem vásároljanak is a kiállítás képeiből.

A megnyitón Kiss Márton – a pannon szellemet zenében megnyilvánító tehetséges fiatal szombathelyi zongorista – Bartók Román népi táncok és Liszt 12. Magyar rapszódia című művét játszotta a közönség nagy tetszésére.

A nagykövet hozzáfűzte: a jó tárlathoz nemcsak jó képek és jó zene kellenek, hanem jó bor is, ezzel invitálta a jelenlévőket a további borkóstolásra.

A táj adta zamatos nedű hatására ágaskodtak az egykori istálló szellemlovai: Minden irányban Pannónia!