Nyugat-Magyarországon, így Vas megyében is különösen sok a fertőzött kullancs

A vírusos betegség terjesztői a kullancsok. Ezek az állatok erdőben élnek, de előnyben részesítik az erdők széleit, az aljnövényzetet és a patakok menti ligeteket. Az elmúlt időszakban pedig már a városokban is megjelentek.

– A kullancsok úgy fertőznek, hogy a bőrbe fúródva, vérszívás közben gyomortartalmukat bejuttatják a vérkeringésbe. A kullancs-encephalitis szezonális megbetegedés, a kullancsok fejlődési ciklusának megfelelően április-májusban és augusztus-szeptemberben fordul elő a legtöbbször – tudtuk meg dr. Jágerné dr. Szabó Erika helyettes megyei tisztifőorvostól.

Ha megfertőződünk, akkor általában 5–14 napos lappangási idő után enyhe influenzaszerű tünetek (láz, fejfájás, végtagfájdalmak) lépnek fel. Néhány nap múlva a panaszok megszűnnek. Előfordulhat, hogy néhány napos tünetmentesség után újabb lázas szak kezdődik, melyet fejfájás, tarkómerevség, aluszékonyság, izomfájdalom és bénulás kísérhet. Ezek a tünetek már az agyvelőgyulladásra utalnak.

A betegség leginkább Magyarország nyugati megyéiben terjed. Az országban Vas és Zala megye a legveszélyesebb terület. Az itt élőknek tehát mindenképpen érdemes kérniük az oltást – tudtuk meg dr. Abdel Hameed körmendi gyermekorvostól. Elmondta: régebben a huzamosabb ideig kempingezők, a vadászok, az állatbefogással vagy növénygyűjtéssel foglalkozók voltak legjobban kitéve a betegségnek, de ma már mindenhol jelen vannak a vérszívók.

Kétféle oltóanyag van Magyarországon forgalomban. Mindkettő jelölt vírusokat tartalmaz, gyermekeknek csökkentett antigéntartalmú is rendelkezésre áll. Az immunreakció kialakításához két, egy-három hónapon belül beadott alap­oltás szükséges, melyeket 9–12 hónap múlva emlékeztető oltás követ. A védőhatás hosszú távú fenntartásához három év múlva – majd ötévenként egy újabb – emlékeztető oltás szükséges. Ez utóbbit hatvanéves kor felett háromévenként ajánlott kérni.

A körmendi gyermekorvostól megtudtuk azt is, hogy aki szeretné az injekciót, még nem csúszott ki az időből. Az ő praxisa egyike volt annak a kilenc rendelőnek, amelyek az országban részt vettek az oltás immunizálási kutatásában. Két éven keresztül figyelték az adatokat, az első injekció után rendszeresen nézték az ellenanyagszintet a páciensek vérében. Ebből kiderült: már az első alkalom után kezd kialakulni a védettség. Ilyenkor, ha el is kapjuk a vírust, már sokkal gyengébb lefolyású lesz a betegség. Elmondta azt is, hogy az utóbbi években minden gyártó csökkentette a vakcina árát, így egyre többen veszik azt igénybe. A hozzá járó gyerekek szüleinek körülbelül 35 százaléka kéri gyermekének az oltást. Ráadásul már fiatalabbak is megkaphatják, az orvosok egyéves kor felett ajánlják.

Az oltás ugyanakkor nem véd a kullancsok terjesztette más betegségek, például a Lyme­-kór ellen. Az bakteriális fertőzés, sokkal gyakoribb, mint a vírusos kullancs-encephalitis. Megyénkben évente 50–90 esetet jelentenek be, országosan ez a szám 900–1800. Minden életkorban előfordul, leggyakrabban a nyári-őszi hónapokban. Különösen fertőzött a Balaton-felvidék, Észak- és Nyugat-Magyarország, a Budai-hegység.

Ebben az esetben a tünetek 2–30 napon belül jelentkeznek a kullancscsípés után; jellegzetes bőrtünet a csípés helyén, vagy akár attól távol jelentkező, növekvő, „vándorló” bőrpír. A betegség második, negyedik hetében szívizomgyulladás, idegrendszeri kórképek, végül a harmadik szakban, több hónap múlva idegrendszeri zavarok, sokízületi gyulladás léphet fel. Ha időben orvoshoz fordulunk, ez egy antibiotikum-kúrával jól kezelhető.

Mint mindig, ebben az esetben is fontos a megelőzés. Ha erdőben járunk, akkor zárt ruhát viseljünk, és használjunk kullancsriasztó szereket. Túrázás után mindig vizsgáljuk át magunkat, és ha kullancsot találunk, azt mielőbb távolítsuk el.