Ekler Andrea a költő emlékét őrző Vasváron vette át az elismerést

Az ünnepséget a Nagy Gáspár Kulturális Központban rendezték meg szombaton, elsőként Tóth Balázs, Vasvár polgármestere mondott beszédet.

– Szerénység, emberség, tisztaság, ezzel vívta ki a közösségek elismerését Nagy Gáspár és a hazugság nélküli élet bizonyságának tekinthető munkássága. A város nevében megígérhetem, hogy nem csak megőrizzük, de éltetjük, tovább is adjuk a költő szellemi hagyatékát – mondta a polgármester.

Kovács Tilda nyugalmazott polgármester, a Nagy Gáspár Alapítvány kuratóriumi tagja azt latolgatta: kinek van leginkább szüksége az emlékek őrzésére: – A ma élő nemzedéknek, a nemzetnek leginkább. A magyarság, a kereszténység értékeire épülő költészet a magyar örökség része, a nemzet kultúrájának alapja – fogalmazott. Kovács Tilda azzal folytatta: a kuratórium egyedül kevés a nagy cél megvalósításához. Kell az összefogás, hogy mint a vízbe dobott kő keltette hullámok, egyre tágabb körré szélesedjen a Nagy Gáspárt ismerők, életművét szeretők köre.

– Hatodik alkalommal adjuk át a díjat, amelyet olyan alkotó kaphat, aki Nagy Gáspár költői és közéleti munkásságához kapcsolódó kiemelkedő irodalmi vagy más művészeti értéket hoz létre, gyarapítja a magyar kultúra értékeit – mondta Monostori Imre irodalomtörténész, a díj kuratóriumának elnöke, majd bejelentette: az idén Ekler Andrea irodalomkritikusnak, szerkesztőnek ítélték oda az elismerést. A díjazott pályáját Jánosi Zoltán irodalomtörténész méltatta.

Úgy fogalmazott: Ekler Andrea írásainak egzisztenciális, értelmező súlya van. A fiatal kritikusnemzedék tagjára, aki az írás kultúráját Nagy Gáspártól kapta, figyelni kell: – Mindkettőjük meggyőződése, hogy az ember mindenekfeletti joga a szólásé. Ekler irodalomkritikáival Nagy Gáspárt lélekközelbe emeli, az üzenet pedig egyértelmű: az értelmiség feladata, hivatása megérteni, hogy a kultúra, a nemzeti öntudat létkérdés – hangsúlyozta.

Ekler Andrea meghatottsággal köszönte meg a díjat: – Nagy Gáspár állandóan megújulni képes egyéni hangjára, éleslátására, emberségére, tisztánlátására, tisztaságára nagyobb szükségünk van, mint valaha bármikor – mondta, majd egy féltve őrzött verset, a Belátás címűt olvasta fel útravalóul a jelenlévőknek. A verset egyik könyvének megjelenése alkalmából kapta Nagy Gáspártól.

Az emlékülésen versmondók mellett a szombathelyi Szent Márton Városi Kórus működött közre.