Hinni önmagunkban, tervezni bátran, ez Szent István üzenete

A kenyér legősibb eledelünk, az Isten ajándékának szimbóluma, gondviselő szeretetének jele. A mindennapi kenyér a dolgos ember munkájának elérhető eredményét mutatja – erről beszélt Németh Tamás plébános a szabadtéri szentmisén. Kovács Péter polgármester az országalapító Szent István tettét úgy jellemezte: nem csupán az ország képe lett más az uralkodása alatt, hanem valódi belső változások jelezték művének sikerét.

Szent István 1019-ben, éppen ezer esztendeje alapította meg a zalavári bencés apátságot, ezzel együtt megnyitotta azt a zarándokútvonalat, amely a legfontosabb összekötő kapocs lett a keresztény nyugat és a Szentföld között. Belülről fakadó változni és változtatni tudásának köszönhetően uralkodása alatt Magyarország Európa egyik legjobban szervezett és legbiztonságosabb országává vált. Olyan keresztény állammá, amely nem viszályt szított, hanem békességet teremtett az akkor még formálódó Európában. Az új magyar állam nem állt zsoldjába senkinek, nem folytatott területszerző háborúkat, de úgy védte a gyepűk helyén létrejött határait, hogy azon belül mindenki biztonságra talált – fogalmazott a szónok, majd kiemelte: ma is új korszak határán állunk.

Kelet és Nyugat határán a dilemmánk a régi: a szabad, független magyar állam sorsa, amely most sem választható el Európa sorsától. Ha nem mi választunk jövőt magunknak, akkor más választ nekünk. Helyzetünket ugyanaz határozza meg: képesek vagyunk-e megkapaszkodni és visszatalálni önmagunkhoz, felismerjük-e a korhelyzetet, és bízunk-e képességeinkben. Szent István mai üzenetét abban határozta meg: néha ahhoz kell a legnagyobb bátorság, hogy higgyünk önmagunkban, maradjunk, akik vagyunk, tervezzünk bátran és valósítsuk meg terveinket.

A nemzeti színű szalaggal átkötött új kenyér megszentelésével ért véget a szentmise, amelyen részt vett gróf Erdődy László. A frissen sült kenyérből mindenkinek kínáltak egy-egy falatot az ünnepség után.