A körmendi Olcsai hetven éve – Kiállítás nyílt az évforduló alkalmából az iskolában

Fazekasné Mittli Piroska, az intézmény vezetője a megnyitó előtt elmondta: amikor a kiállításra készültek, tíz olyan épületet azonosítottak, ahol valamikor az ő diákjaik tanultak. A leghosszabb időt a mostani épületben töltötték el, vagyis a hetven évhez hozzátartozik még egy kerek szám is, a negyven, mert 1979-ben foglalta el az Olcsai a mai helyét.

Az intézmény neve többször is megváltozott: a Leányiskola után Várkerti Általános Iskola, majd 1986-ban vette fel a jelenlegi, a szalafői születésű Kossuth-díjas érdemes szobrászművész nevét.

Az igazgató nem feledkezett el ez elődökről sem, hangsúlyozta: „Előttem olyan kiváló igazgatók dolgoztak, mint Nagy István, Fancsali Andrásné, Kramli Imre vagy Pődör Andrea. Minden érdem az övüké is, és a mindenkori nevelőtestületé.” Kiemelte azt is, hogy náluk volt Körmenden először kémia tagozat, aztán emelt óraszámú idegen nyelvi képzés, de az első informatika termet is iskolájukban alakították ki, valamint elsőként vállalták fel a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztését is.

Szólt mindemellett arról, hogy a búvár szakkör elindítása, a madarak és fák napja megrendezése a Várkertben szintén az Olcsai nevéhez és megbecsült pedagógusukhoz, Szinetár Miklóshoz fűződik.

– Több mint három évtizeddel ezelőtt engem is az intézménybe írattak be szüleim, és eltöltöttem itt nyolc felejthetetlen évet, a jelenben pedig szülőként és kollégaként is gyakran visszatérek – idézte fel a régi időket köszöntőjében Károlyi Tamás, a Kölcsey Ferenc Gimnázium igazgató-helyettese, egykori öregdiák. Hangsúlyozta: az iskola egy közösség, amelynek tagjai a diákok, a pedagógusok, a szü­lők és az igazán nagy sike­reket az ő együttműködésük adja. Míg régen a nevelés inkább a család faladata volt, és az iskola az oktatás területén alkotott maradandót, a világ felgyorsulása miatt már itt sem lehet nevelés nélkül oktatni.