A terítőt vetőabroszként használták

Mint mondta, a rábavidéki szlovén területen sem térnek el jelentősen a keresztény kultúrkörben elterjedt, Magyarországon is ismert szokásoktól. A vidékre azonban jellemző, hogy többször került az asztalra aszalt gyümölcsökből készült étel.

– Az ünnepi asztalról nem hiányozhatnak a különböző fajtájú kenyerek (poprtnjak, obilnjak), melyek a hagyomány szerint egészséget és erőt hoztak a ház népének és a jószágnak egyaránt – válaszolta kérdésünkre Bartakovics Ilona. – A néphagyomány szerint a karácsonyi asztal fontos szerepet játszott az ünnepkor: a karácsonyi abroszt tavasszal vetőabrosznak használták, és abból vetették az első gabonamagvakat, hogy bő termés legyen. Az asztal alá pedig szalmát tettek annak emlékére, hogy Jézus jászolban született. Később ezt a szalmát a jószág alá tették, hogy egészséges legyen.

Civil/Horváth R. László