Igazolni is kell, hogy kié – Olvasónk és kutyájának szomorú története

Horváth Ernő még a nyáron veszítette el a kutyáját, és bár hetekkel később megtalálta, mégsem veheti magához azóta sem. Ernő és kutyájának szomorú története több kérdést is felvet, és annyi tanulsággal mindenképpen szolgál, hogy ha úgy adódik, nem árt, ha igazolni tudjuk, miénk a kutya, a kötelező oltással pedig nem szabad várni.

Amikor augusztus 9-én Ernő hazaért a munkából, meglepve látta, hogy a kertjében egy autó áll, amely – mint kiderült – nem sokkal korábban repült be hozzá az útról. A balesetet szenvedett fiatalember a körülményekhez képest jól volt, épp az autómentőre várt. Ernő azért a biztonság kedvéért értesítette a rendőrséget is, végül valahogyan megegyeztek, nagyobb baj volt azonban, hogy két kutyája – köszönhetően a hirtelen jött szabadságnak – megszökött. A nagyobbik pár napon belül magától hazajött, hanem a kisebbik, Bogár csak nem lett meg. Pedig Ernő napokig kereste a mindössze pár hónapja nála lévő kutyát, de mintha a föld nyelte volna el.

Kiderült, nem ez történt, a kutyát szomszédja ütötte el, és hogy megmentse a súlyosan sérült állatot, a szombathelyi állatkórházba vitte. Innen aztán felhívták a Vasi Állatvédők Egyesületét, és megkérdezték, tudják-e vállalni a műtét költségeit, és át tudják-e venni a kutyát. Az egyesület igent mondott, és a kutya elhelyezését is megoldották egy ideiglenes befogadónál, mivel sérülései miatt a menhelyen nem maradhatott. Mindez azonban Ernő számára csak hetekkel később derült ki – aminek valószínűleg köze lehet ahhoz, hogy szomszédja külföldi állampolgár –, ekkor felvette a kapcsolatot az állatvédőkkel, a kutya azonban azóta sincs nála. Hogy miért nem, azt már Vértesi Andrea, az állatvédő egyesület elnöke mondta el.

A kutya – akit utóbb ők Millinek neveztek el – súlyos sérülésekkel került az egyesülethez, mindkét első lába és az állkapcsa is el volt törve, műteni kellett. A kutya gazdáját egyből elkezdték keresni, csakhogy kiderült, a kutya nem rendelkezik mikrocsippel, így csak abban lehetett bízni, hogy majd jelentkeznek érte. Ez aztán augusztus 21-én meg is történt, Ernő a Facebookon bukkant rá a kutyára. Írt is az állatvédőknek, elkövetett azonban egy hibát, az állította, a kutya nem az övé, csak etette, és most szeretné örökbe fogadni. Ez azonban akkor a Bogárra, illetve ekkor már Millire váró újabb műtétek miatt nem volt lehetséges, és amúgy is, amikor Ernővel kitöltették az ilyenkor szokásos kérdőívet, azt állapították meg, hogy nem alkalmas gazdának.

Ezt persze Ernő sérelmezte, ami viszont nem segített a helyzetén. Végül abban állapodtak meg, ha tudja igazolni a tulajdonjogot, és kifizeti az állatkórháznak a mintegy 200 ezer forintos műtéti költséget, viheti a kutyát. Ernő ebbe persze nem ment bele, és nem is érzi igazságosnak az eljárást, mivel szerinte ő önhibáján kívül veszítette el a kutyáját egy véletlen baleset következtében. A mikrocsip hiányára pedig az a magyarázat, hogy a kutya nem régóta volt nála, és csak arra várt, hogy legyen eboltás a faluban, akkor Bogár megkapta volna a csipet is.

Vértesi Andrea elmondta, abban az esetben, ha valaki nem tudja igazolni az állat tulajdonjogát, ugyanúgy kell eljárni, mint minden egyéb talált tárgy esetében, vagyis csak akkor köteles bárki bármit visszaadni, ha a tulajdonos igazolni tudja, hogy az az övé, ekkor viszont az időközben felmerült költségek kifizetése is kötelező. A tulajdonjog igazolására egyébként a legjobb az oltási könyv, az ajándékozási vagy adásvételi szerződés. Ernőnek ezek közül egyik sincs meg, arról nem is beszélve, hogy a jogszabályok szerint négy hónapos kor felett a kutya egy napig sem tartható oltás és mikrocsip nélkül.

Amennyiben egy talált állatnak a gazdája jelentkezik, az egyesületnek nem tartozik semmivel, viszont az állatkórházban történt kezelések – általában csak a hiányzó veszettség elleni oltás és mikrocsip költsége – összegét ki kell fizetni. A talált tárgy vagy a talált kutya mindaddig visszatartható, amíg a felmerült költséget a tulajdonos ki nem fizeti. Ez jelen esetben tényleg jókora összeg, mivel a kutyának komoly sérülései voltak.

A megtalálás után mindkét lábát műteni kellett, sok gyógyszert, fájdalomcsillapítót szedett, állkapocssérülése miatt jó ideig speciális etetést igényelt, a kontrollok során is röntgenfel­vételek készültek róla. A költségek már most meghaladják a 200 ezer forintot, és még további műtétek várnak rá, mivel mindkét lábából ki kell venni a fémeket. Amint teljesen rendben lesz, az ivartalanítása is megtörténik majd – mondta a konkrét ügyről az egyesület vezetője, akitől megtudtuk azt is, Ernő esete egyáltalán nem példa nélkül való.

– Gyakran van olyan, hogy csip nélküli kutya kerül hozzánk. Amennyiben a gazda jelentkezik, és hitelt érdemlően tudja igazolni a tulajdonjogát, úgy a kutyát veszettség ellen oltva és mikrocsippel ellátva visszaadjuk, és erről szerződést írunk. Előfordult már az is, hogy valaki – miután nem tudta igazolni, hogy ő a tulajdonos – feljelentette egyesületünket. A nyomozás során a rendőrség és később a bíróság is vizsgálta a feljelentő állításait, aki mivel semmilyen módon nem tudta igazolni, hogy övé a kutya, sőt az általa megadott adatok több pontban eltértek az általunk talált eb adataitól, így lezárták az ügyet, és a kutyát egyesületünk gondozásában hagyták. Olyan eset is volt már, ahol egy fajtatiszta, de csip nélküli állatra hárman jelentkeztek, és állították, hogy az övék. Ebben az esetben a jegyző segítségét kértük, ő döntötte el, hogy kinek kell visszaadnunk a kutyát, amit mi meg is tettünk – mondta el Vértesi Andrea.

Ha valaki örökbe fogadna egy kutyát, első körben ki kell töltenie egy kérdőívet, amelyből sok minden kiderül a tervezett állattartásról. Örökbefogadáskor az oltások, mikrocsip, féreghajtások, az ivartalanítás összes költségének egy részét kérik el adományként.