A Rotary Club Szombathely idei Kiss Sándor-díjasa: Biczó-Takács Lilla

A jótékonysági szervezet, amelynek gyökerei a két világháború közötti időszakra nyúlnak vissza, 27 éve alakult újjá Szombathelyen. A zömmel vállalkozókból, cégvezetőkből, orvosokból és más adakozó lelkületű emberekből álló csoport segíti a Doktor Bohóc mosolyszolgálatot, a Barnahus projektet vagy az orvosmuzsikusok tevékenységét.

A szombati bálon fehér asztal mellett találkozott a klubtagság, ahol megtekinthették a Vasi Kislegénycéh országosan is nagy elismerést kiérdemelt műsorát, majd a Béry Judit–Varga Gábor táncospár szórakoztatta a bálozókat.

Az est fénypontjaként Lesenyei Márta szobrászművész, Kiss Sándor özvegye adta át a klub 2019-ben odaítélt Kiss Sándor-díját. A Rotary Club Szombathely 2001 óta minden évben odaítéli a művészeti díjat Kiss Sándor klubalapító elnök emlékének adózva. A díjjal – kuratóriumi döntés alapján – mindig egy Vas megyében élő vagy a megyéhez kötődő, 35 év alatti tehetséget jutalmaznak, aki kiemelkedőt nyújt a művészet valamelyik ágában. A még 2019-ben odaítélt Kiss Sándor-emlékplakettet Biczó-Takács Lilla díszlettervező, látványtervező iparművész érdemelte ki.

A művész középiskolai tanulmányait a szombathelyi Művészeti Szakközépiskola és Gimnázium grafika szakán végezte, majd egy évig Milánóban tanult díszlettervezést. Ezt követően a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetemen díszlettervezés–jelmeztervezés szakirányon szerzett diplomát. Számos filmben működött közre látványtervezőként, dísz­leteivel találkozhatunk reklámokban is. Színházi dísz­letek tervezőjeként dolgozik Szombathelyen kívül Zalaegerszegen, Dunaújvárosban, Egerben, Nyíregyházán és Budapesten is. A díjazott az odaítélő bizalmát megköszönve elmondta magáról, hogy gyermekkorát Szombathelyen töltötte, itt ivódott belé az a látásmód, ami máig meghatározza munkásságát.

– Aki mélyebben megfigyeli ezt a várost, azonnal észreveszi különös atmoszféráját, a tiszta levegő okozta éles árnyékokat – mondta. – Ilyen naplementét, ilyen kontrasztokat sehol nem lát az ember. Ismerem a város minden szegletét, bennem él minden hibájával és szépségével együtt, látványa örökké a részem lesz. Munkám során, amikor tervezni kezdek, akaratlanul is ezek a formák, emlékek működnek bennem, ez az érzés sokat segített a díszletek, jelmezek megformálásánál. Szerencsésnek érzem magam, hogy most ismét itt élhetek és remélem, hogy hozzá tudok adni a város kultúrájának fejlődéséhez – mondta a díjazott.

Biczó-Takács Lilla március 2-án a WS Színházban ismét átveszi a díjat, ahol munkáiból kiállítást is összeállítanak az alkalomra.