A kisebbik rossz

2020.01.12. 11:30

Mit tegyünk, ha már elkerülhetetlen a baleset? – Szakértő ad tanácsot

Mivel egyre több az autó az utakon, ezzel együtt potenciálisan nőtt a balesetek száma is. A baleset okozóit nem hibáztatva a lehetséges megoldásokról kérdeztük Tátrai András gépjármű oktatót.

vaol.hu

Fotó: pixabay

Ahogy olvasóink is tapasztalhatják, sajnálatos módon egyre gyakrabban számolunk be balesetekről. Városon kívül főleg vadbalesetek, településeken belül pedig gyakoriak a kerékpáros-é gyalogosgázolások és a téli illetve esős időszakban a megcsúszásos balesetek. Cikkünkben nem foglalunk állást sem az autósok, kerékpárosok, vagy gyalogosok mellett, vagy ellen. Adott helyzet függvényében bármelyik fél lehet a baleset okozója és vétlen elszenvedője is.

Arra próbáltunk választ találni, hogy sofőrként milyen megoldások segíthetik a balesetek elkerülését, vagy ha potenciális balesethelyzet következik be, hogyan kerülhetjük ki a vétlen felet, miképp élhetjük túl a szituációt.

 

Településeken kívül a balesetek leggyakoribb változata, a vadbaleset, amikor a sofőr egy kisebb, nagyobb testű állattal ütközik. Mit tehetünk, hogy ezt a helyzetet elkerüljük?

A vadbaleset nem évszak függvénye, mindig figyelmesen kell vezetni nem csak az adott időszakban, például szarvasbőgéskor. A vadkárok általában éjszaka történnek, ezért fontos, hogy jó legyen a lámpa. Szakműhelyben meg tudják vizsgálni őket, ha a lámpatest már felülete matt, akkor érdemes szakszervízbe menni, ahol körülbelül 5000 forintért felpolírozzák egy védőréteggel is bevonják. Rengeteget számít a különbség, matt üveg esetében rendkívül lecsökken a látótávolság.

Ha nem jön szembe senki, mögöttünk sem jön autó, egyedül vagyunk az úton, akkor a ködlámpát is érdemes bekapcsolni, hogy az aljnövényzetben megbújó állatokat is lássuk. Persze, ha jön valaki akkor le kell venni, ahogy a reflektort is használjuk. Ezzel a módszerrel többnyire biztonságos a megengedett sebességgel közlekedni, míg úgy nem célszerű, ha nem sokat látunk.

A vadriasztó sípok lehet, hogy bizonyos állatnál, adott szögből, szélből működnek, de ez a fennállás nagyon ritka. A vadak szinte immunissá váltak az autó zajára, ha épp nem kiugranak az árokból, akkor olyan kényelmesen mennek át az úton, mint egy gyalogos, akit átengednek a zebrán.

 

Mit tehetünk, ha mégiscsak elénk kerül egy állat, ha nem jön velünk szembe senki és akkor ha mégis?

Fontos, hogy különbséget kell tenni aközött, ha egyedül vagyunk az úton, vagy ha szemből közlekedik valaki. Elvileg, ha mögöttünk jön autó, akkor olyan követési távolsággal kellene haladnia, hogy biztonságosan meg tudjon állni. Ezért is fontos betartani a követési távolságot!

Azt kell mondanom, az emberek nagy többsége azért szenved vadkárt, vagy rosszabb esetben frontális balesetet, mert ösztönösen cselekednek, ami a legrosszabb. Ha jobb oldalról jön a veszélyforrás, azt ki akarják kerülni, balra kapják el a kormányt, amivel egy szemből érkező vétlennek okozhatnak balesetet.

Az állatok esetében különbséget kell tenni a méretek között, ha nyúl, róka, őz méretű, akkor rosszul hangzik, de az a kisebbik rossz, ha a nagy forgalomban azt ütjük el, mintha áttérnénk a másik sávba és frontálisan ütköznénk. Ilyen esetben először enyhébben ráfékezünk, majd kormányozunk, ha jönnek semmiből, akkor mindig jobbra.

Szarvas esetében más a helyzet, ott minden esetben el kell kerülni az ütközést, hiszen nagytestű, nem tud az autó alá kerülni, vagy felpattanni a szélvédőn, rendkívül nehéz, ha becsapódik a szélvédőbe, akkor súlyos károkat okoz, akár életveszélyesen is megsérülhetünk.

Ebben az esetben is nagyon kell arra figyelni, hogy ne a szembejövő forgalom felé kormányozzunk, hanem minél inkább jobbra, az árok felé. Ha jobb oldalt mező vagy, kukoricaföld van, akkor menjünk rá. Megsérül az autó, de súlyos emberi sérülés jobb esetben nem történik. Ha van ott fa, vagy villanyoszlop, akkor legyünk óvatosabbak, próbáljuk azokat kikerülni.

Fontos, hogy először kormányozzunk, utána intenzíven fékezzünk, így nem veszítjük el az irányítást az autó felett.

A fent leírtak érvényesek arra is, ha mi lennénk a vétlen felek és szemből előz valaki, akár szabálytalanul. A frontális ütközést mindenképpen el kell kerülni, abból nagyon nehéz élve kikerülni, ott nagy az esély arra, hogy valaki meghal.

Több autó is megcsúszott a síkos utakonFotó: Horváth Balázs

Mennyire fontos az autó felszereltsége ilyen a balesetek során?

Életmentő előírás, hogy elöl-hátul be kell csatolni a biztonsági öveket. Az autó felszereltsége pedig nagyon is számít, a függönylégzsák, oldallégzsák, hátsó légzsák, ami még pluszban megóvja az utasokat.

A téli időszakban a gumi is számít, de nem old meg mindent, sok esetben előfordul, hogy jól felszerelt az autó, új gumi van rajta, de a sofőr nem veszi figyelembe a megváltozott közlekedési feltételeket, télen is úgy közlekedik, mint nyáron, száraz időben.

Az időjárási körülmények befolyásolják a közlekedés tempóját és dinamikáját, városon belül is. A főútvonalakat többnyire sózzák, de a mellékútvonalakat nem mindig és kanyarodáskor, irányváltáskor komoly balesetek is előfordulhatnak.

 

Településen, városon belül a gyalogos- és kerékpáros balesetek állnak a vezető helyen. Hibáztatás nélkül kérdezném, mi okozhatja őket?

Ősszel több gyalogosgázolás volt, nyáron pedig a kerékpáros gázolás a volt a gyakori városon belül.

Az autósokat nem védem, de fontos leszögezni, hogy aki részt vesz a forgalomban, annak tisztában kell lenni a KRESZ szabályokkal. Azt is mondhatnám, hogy a jog nem ismerete nem mentesít. A gyalogosok, kerékpárosok egy része nem feltétlenül van tisztában a szabályokkal. Az autósok sem mind vétlenek, de okozhatnak balesetet a gyalogosok és kerékpárosok is.

Például nemrég a Bagolyvár környékén, a Brenner utcában volt gyalogosgázolás. A rendőrség sajnos nem ismertette a részleteket, pedig okulásként mind a két félnek jó lenne. Én aznap hajnalban közlekedtem arra, nagyon csúszós, nyálkás volt az út, azon a szakaszon. Városon belül maximum ötven a megengedett sebesség, ott pedig egy harmincas tábla van kitéve, pont a gyalogos átkelőhely miatt. Fokozott óvatossággal kell megközelíteni,pont ezért ebben a balesetben nem lehet az autóst felmenteni. Gyalogátkelőhelyen nagyon ritka esetben lehet felmenteni az autóst, mert neki kell jobban figyelnie arra, hogy az átkelőhely szélén, pontosabban annak a közelében tartózkodik-e gyalogos Ha igen, onnantól fogva számítani lehet arra, hogy le fog lépni, és olyan tempóban kell haladni, hogy az autó biztonságosan meg tudjon állni.

Itt egy kis kitétel a gyalogosokra is vonatkozik. Nem a fent említett példára vonatkoztatva, hanem általánosságban mondva nem szabad füldugóval bedugott füllel futni, kerékpározni, közlekedni. A zene miatt nem figyelünk rendesen a forgalomra, nézzük csak meg a fülessel közlekedő diákokat, akik nulla körültekintéssel közlekednek.

Gyalogosként kellő körültekintés után szabad csak lelépni a gyalogátkelőhelyre, ha nem néznek körül, nem léphetnek le. Gyalogost csak akkor véd az átkelőhely, ha már ott halad, de ha figyelmetlen és úgy lép le, akkor nem. Ha látja, hogy nagyobb sebességgel érkezik egy autó ne lépjen ki elé. Lehet, hogy a sofőr betartja a korlátozásokat és még meg is akar állni, lassít, de téli időszakban nem biztos, hogy meg is tud majd állni. Ha lehet, gyalogosként is készüljünk fel ilyenekre, kerüljük el a veszélyhelyzeteket, autósként pedig körültekintően közlekedjünk!

A gyalogátkelőhelyen csak kellő körültekintéssel szabad áthaladni Fotó: Unger Tamás

Mi a helyzet akkor, ha nem zebrán halad át a gyalogos?

A nem kiemelt gyalogátkelőhelyen történő áthaladás teljes mértékben a gyalogos felelőssége. Rendkívül veszélyes, ha parkoló autók közül lépnek ki. Oktatás közben főleg a fiatalok körében tapasztalom. Ezt nagyon nehéz elkerülni még akkor is, ha hússzal közlekedik a sofőr.

Mint korábban, itt is a kormánymozdulat segít, ha alacsonyabb a padka, szaladjunk fel rá. Azonban városon belül jobban kell mérlegelni, hogy mikor mi jobb megoldás, mert sokkal több tényezővel kell számolni, padka, nagyobb forgalom, parkoló autók, gyalogosok a járdán, kerékpárosok, stb.

Az a racionális döntés, hogy egy baleset során, minél kevesebb sérülést okozzunk, de vannak olyan helyzetek, amikor mérlegelni kell azt, hogy egy gyalogost ütünk el, vagy ehelyett több ártatlan járókelőnek okozunk súlyos sérülést. Persze, ha lehet az embereket mindenképp kerüljük ki, inkább törjük össze az autót, mint kioltsunk egy akár ártatlan életet.

A kerékpárosokra is figyelni kell, de nekik is be kell tartani a KRESZ szabályait Fotó: Horváth Balázs

A kerékpárosok esetében mit lehet tenni?

A kerékpáros előzése során fontos, hogy az autós kellő távolságból kerülje ki, úgy, hogy ha a kerékpáros eldől, akkor se kerüljön az autó elé. Ha erre nincs lehetőség, szűk az utca, akkor rendkívül lassan és a lehető legnagyobb távolságot megtartva előzze meg, úgy, hogy ha eldől a kerékpáros, akkor maximum nekidől az autónak, de nem lesz baja. Az autósnak arra is fel kell készülnie, hogy az úttesten haladó kerékpáros esetleg kikerül egy úthibát, így minden esetben tartson tisztes távolságot.

Fontos, hogy ha van kerékpárút vagy kerékpársáv, akkor használja azt a kerékpáros, ez mindenki érdeke. A saját biztonságuk érdekében is ellenőrizhetné ezt a rendőrség bizonyos útszakaszokon, ahol tábla tiltja a kerékpározást, mégis sokan tekernek rajta.

Ha erre nincs lehetőség, akkor az út szélén, vagy az útminőséget mérlegelve akár a járdán is közlekedhet. A rendőrség ilyenkor nem bírálhatja felül a döntését. Ha a kerékpáros úgy ítéli meg, nem biztonságos a kátyús autóúton közlekednie, akkor inkább haladjon a járdán úgy, hogy nem zavarja a gyalogosokat.

Amit nem biztos, hogy mindenki tud, ha a kerékpáros okoz balesetet, akkor a lakásbiztosításban van opció arra, hogy fedezze az általa okozott kárt. Érdemes ellenőrizni a megkötött csomag opcióit és akár ezt a feltételt is beletenni.

A frontális ütközést minden esetben el kell kerülni Fotó: Horváth Balázs

Akadnak-e olyan potenciális helyszínek a városban, amik kerékpáros-autós balesethez vezethetnek?

A körfogalmak, kereszteződések mind ilyenek. Ezeken a helyeken zebrán a gyalogosoknak van elsőbbsége, a kerékpárosoknak általában elsőbbségadás kötelező tábla van kihelyezve. A kerékpárosnak, akkor sem szabad csak úgy átsuhanni, ha jobbról nem jön semmi, mert egy hirtelen felbukkanó, kikanyarodó autó érkezhet balról és nem biztos, hogy meg tud állni. Illetve fontos, hogy a kerékpárosnak gyalogos átkelőhelyen akkor van elsőbbsége, ha azt gyalogosként veszi igénybe. Vagyis leszáll a bicikliről és azt maga mellett tolva halad át, nem pedig átteker.

A kerékpárutak végén kereszteződések esetében vagy közútra rávezetve szintén elsőbbségadás kötelező tábla áll. Ilyenkor nekik is és az autósoknak is körültekintően kell haladniuk.

Ami az autósok számára fontos és nem mindig tiszta, hogy kanyarodó járműként a gyalogosoknak és kerékpárosnak is elsőbbséget kell adni, akkor is, ha nincs kijelölt gyalogátkelőhely.Ha a kerékpárút áthalad egy főúton, akkor a kerékpárosnak csak a főútvonalon haladó autósnak kell elsőbbséget adni az alsóbbrendű útról kanyarodónak nem.

Ilyen potenciális helyszínek a Paragvári és Váci Mihály utca kereszteződése, vagy a Szelestey és a Nádasdy sarka, illetve a Wesselényi és a Szelestey kereszteződése is.

A baleseteknél mennyire számít az autó felszereltségi szintje?

Mivel az autók nem egyformán vannak felszerelve, fontos, hogy a tulajdonosok tisztában legyenek az állapotukkal, felszereltséggel és magabiztosan tudják kezelni.

A teleszkópok állapota nagyon fontos, főleg az elsőké, mert fékezés során azok feszítik le a kerekeket az útra. Ha jók, akkor simán leszorítják a kereket, ha nem, akkor pattog a kerék, nehezebb irányítani. A jó gumi is fontos, nem kell a legmárkásabbnak lennie, egy újabb középkategóriás jobb, mint egy márkás, de kopottabb, régebbi gumi. Ami számít a bordázat, hogy minél jobban elvezeti a vizet a gumi felületéről ezzel is segítve a tapadást.

Ha van rá lehetőség, akkor vezetéstechnikai tréningen, vagy tanulás során oktató mellett, jogosítvány megszerzése után biztonságos védett helyen gyakoroljanak a sofőrök a saját autójukkal. Ha esett az eső, vagy lefagynak az utak, érdemes keresni egy nagyobb, üres területet, ahol sem emberi, sem tárgyi tényező nem okozhat veszélyt és gyakorolják az intenzív fékezést, csúszást, teszteljék, mikor milyen a féktáv.

Emellett fontos elképzelni a balesethelyzeteket, hogy ne ösztönösen cselekedjenek. Nyugodtabb utakon képzeljék el, mi történne, ha szemből előzne egy kamion, ami elől ki kell térni, vagy felbukkan egy vad. Minél gyakrabban elképzelik ezeket a helyzeteket, annál nagyobb az esély arra, hogy ha tényleg bekövetkezik az adott szituáció, akkor nem ösztönből cselekednek, hanem tudatosan, ezáltal megmentve a saját és mások életét is.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában