Hegypásztor Kör

2020.02.24. 11:30

Alvó fák Oszkóban – Szó esett a lekvár- és a pálinkafőzés titkairól

A Hegypásztor Kör szervezésében oltóvesszőgyűjtésre várták a gyümölcsészet iránt érdeklődőket az oszkói szőlőhegyen. Mindemellett szó esett a lekvár- és a pálinkafőzés titkairól.

Merklin Tímea

Nemcsak a Hegypásztor Kör pincéinek területét, de a szőlőhegy egy részét is bejárták az oszkói Németh József vezetésével, az idős ember – akit 80. születésnapja alkalmából köszöntöttek – jól ismeri az alvó állapotban lévő fákat. Németh József a fehér cseresznyét, a csörgőalmát, a nyári körtét is megmutatta, őshonos fákról metszhettek vesszőt a résztvevők, ezekkel térhetnek vissza gyümölcsoltáskor, az alanyokat a Hegypásztor Kör bocsátja rendelkezésre.

Darázsi Zsolt, a Göcsej Természetvédelmi Alapítvány önkéntese a gyümölcsfajták hasznosításáról beszélt. Megtudtuk: a hagyományos szilvalekvár régi hosszú szilvából készült. A szilvát előfőzték, majd kipasszírozták belőle a magot – ha nem volt magvaváló a szilva, mint általában az Őrségben –, aztán 24 órán át főzték, hogy a saját cukortartalma megsűrűsödjön benne, mígnem már megállt a lekvárban a főzőkanál. Ma ehhez már nem sokaknak van türelmük, sem idejük, gyorsan főzik a lekvárt, zselatint, cukrot tesznek bele, régen semmi adalékanyag nem kellett.

Papp Attila, Németh József, Horváth István és Zentai Zoltán a fehér cseresznyénél
Fotó: Horváth Balázs

Kérdésünkre Darázsi Zsolt azt is elmondta: nincs olyan gyümölcs, melyből a magyar ember ne főzne pálinkát. A két legfontosabb azonban ezen a tájon a körte meg a szilva. A Göcsej Természetvédelmi Alapítvány gondozásában megjelent könyvükben kétszáz göcseji és őrségi hagyományos körtefajtát írtak le. Pálinkához a szottyosodó, kis méretű, késő nyári érésű körte a legjobb, a tüskés körte és az úgynevezett sózó körte. Vannak még belőlük százéves fák, mindenki oltja és szaporítja, aki csak tudja. Jellemző a hosszúszilva-pálinka, de az almafajták mindegyikéből is főznek. A barack alföldi jellegzetesség, nálunk a „parasztbarack”, vagyis a magról kelt őszibarack az egyik legjobb alapanyag, de nem sűrűn van belőle. Ritkaság a birsalmából, a fehér eperből, a szederből főzött pálinka.

Aszalni a nyári szottyos körték valók, a búzával, árpával érők, ezeket régen édességként ették. Érdemes aszalni a porhanyós, nem túl vizes almákat, a szilvákat egészben vagy felesben, a cseresznyét nem szokás, de a meggyet igen. A sárgabarackkal nehéz dolgunk lehet, de megvannak a technikái. Hagyományosan fafűtéses, fekvőkéményes aszalókat használtak Göcsejben, két négyzetméteres tálcákat toltak be a házikószerű kis építménybe.

Ma kis házi elektromos készüléket alkalmaz, aki csak egy-két kilogramm gyümölcs aszalásával akar megbirkózni, de vannak komolyabb napkollektoros aszalók is azoknak, akik nagy mennyiségekben gon­dolkodnak.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában