Előadás az éghajlatot befolyásoló kozmikus hatásokról

A klímaváltozás kapcsán sok szó esik az emberiség okozta légszennyezésről, a szén-dioxid, a metán és az egyéb üvegházhatást fokozó gázok kibocsátásáról. Van azonban számos olyan tényező, amelyek tőlünk függetlenül is léteznek.

Mitre Zoltán kutató geográfus, kockázatelemző, a Gothard Jenő Amatőr Csillagászati Egyesület elnökségének tagja előadásában arról beszélt, hogy a földi klímát milyen jellegű hatások befolyásolják, és ezek milyen módon hatnak a természetre és a társadalomra. Kifejtette, hogy a Földön az átlaghőmérséklet a földtörténet nyolcvan százalékában jóval magasabb volt, mint jelen pillanatban. Például a karbon időszakban a légkör oxigénszintje a mainál nagyobb volt, a szárazföldet pedig 87 százalékban erdőségek borították.

Mitre Zoltán hozzátette, a Föld történetében voltak eljegesedési időszakok is, amikor a Föld valamelyik pólusát tartósan jég borította. A jelenlegi kor is egy ilyen 33 és fél millió éve tartó időszaknak a része. Ezen belül a hűvösebb periódusokat nevezik jégkorszaknak. Az utolsó jégkorszak, időszámításunk előtt 10-12 ezerig tartott, több tízezer éven keresztül. Ennek egy rendkívül gyors felmelegedés vetett véget, amelynek következtében számos állatfaj kihalt. A mai napig kérdéses, hogy mi volt ennek az oka. A kutatók feltárták, hogy mindössze negyven év alatt olyan mértékben emelkedett a hőmérséklet, ami katasztrófához vezetett. Létezik egy olyan ciklikussága a légkör hőmérsékletének, ami 2500 évente eredményez hűvösebb illetve melegebb periódusokat. Ez a halstatti ciklus. Erre ráfűzhető a középkori kisjégkorszak, valamint az időszámításunk előtt 1000 körüli lehűlés, amely a korai görög települések esetén eredményezett rendkívüli problémákat, egyes területek elnéptelenedtek. A 10. és 11. században olyan meleg volt a klíma, hogy a vikingek át tudtak hajózni Amerikába és Új-Fundlandon településeket hoztak létre. Grönland pedig kifejezetten zöld, erdős terület volt. A kis jégkorszaknak magyar vonatkozása is ismert: az 1529-es Bécs elfoglalására indított török hadjárat azért fulladt kudarcba, mert a rossz időjárási körülmények miatt az Oszmán seregnek hatalmas veszteségek árán vissza kellett fordulnia.

A kutató hangsúlyozta, a földi klímát befolyásoló kockázati tényező a Napból érkező sugárzás, illetve a kozmikus sugaraknak a rendszere. Fontos tudni, hogy ha erős a naptevékenység, a nap felszíne teli van napfolttal, a világegyetemből érkező kozmikus sugarakat ez eltéríti és a Földhöz nem jutnak el. Ez azt eredményezi, hogy a felhősség csökken, ezért viszonylag melegebb a klíma. Ha a naptevékenység gyengébb, a kozmikus sugarak jobban eljutnak a Földre és a légkörrel való kölcsönhatás miatt nagyobb felhősödést eredményeznek. Ezért érdemes figyelni a napfolt ciklusokat. Ez egy 11 éves ciklikusság. Vannak arra utaló kutatási eredmények, hogy a Föld klímája, az időjárás is követi a nap működését.

Mitre Zoltán elmondta azt is, hogy a kora középkorban, 535-ben egy vulkánkitörés olyan mennyiségű vulkáni anyagot és port juttatott a légkörbe, hogy az utána tíz évig éreztette a hatását. Ekkor nemcsak Európában, de Kínában is leírtak erőtlen napsütést, nyári terméselfagyást, havazást. 1783-ban az izlandi Laki vulkán kitörése miatt Európában olyan környezeti hatások történtek, amelyek miatt nagy éhínség pusztított. Ez is oka volt a francia forradalom kitörésének.

A gazdasági válságok és felemelkedések – valamilyen módon – a klímának azokat a változásait követik, amelyek a külső kozmikus hatások miatt jönnek létre. A globális homály egy nemrég óta felfedezett probléma. Mitre Zoltán kutatásai szerint a napsugárzás éves összege a 40-es években emelkedett, az 50-es évektől a 80-as évek végéig stabil volt, illetve csökkent, majd az 1990-es évektől a napsugárzás éves mennyisége nagyon erős növekedésnek indult.

A kutatók azt mondják, a most tapasztalt globális felmelegedés oka az, hogy az éves napfény globál sugárzási értéke is növekszik, mert a légkörből kiürül, leülepedik, az a pormennyiség, amit a 60-as évektől öt darab vulkánkitörés belepumpált a légkörbe.