Barátságban az oberwartiakkal

– Felsőőr eredetileg református település volt, különleges helyzettel: artikuláris helyként működött az ellenreformáció idején – mondta el Jakab Bálint. Úgy fogalmazott: ez azt jelenti, hogy az ellenreformáció korában, az 1600as évek második felétől, az 1670-es évektől tiltott volt a nyilvános istentiszteletek tartása a protestánsok (a reformátusok és az evangélikusok) számára Magyarországon II. József türelmi rendeletéig. A soproni országgyűlésen 1681ben hoztak egy törvényt, amelyben vármegyénként kijelöltek kettő, úgynevezett hiteles helyet, locus articularist, ahol nyilvánosan lehetett istentiszteletet tartani. A reformátusok számára itt, a nyugati országrészben kettőt: egyet Vas, egyet pedig Zala vármegyében. Előbbiben felsőőri, utóbbiban kustánszegi központtal.

Felsőőrnek ez a kivételezett helyzete a türelmi rendeletig tartott, amikor II. József a türelmi rendeletében megengedte a protestánsok számára is a nyilvános istentiszteleti gyakorlási helyet, valamint templomot is építhettek, bár torony nélkül, és a bejáratuk nem nézhetett tér vagy utca felé – tette hozzá. A lelkész kiemelte: Felsőőr volt lényegében a legnyugatibb magyar református közösség, ide tartozott az őrségi egyházmegyéhez, annak az egyik legnagyobb és anyagilag is az egyik legerősebb gyülekezetének számított egészen Trianonig, amikor elcsatolták a települést az országtól. – A mai Burgenland területére nagyon sokan költöztek, nemcsak Magyarországról, hanem Erdélyből, Kárpátaljáról is, leginkább munkavállalás miatt. Elszórtan élnek a tartományban, ám olykor találkozunk velük, például, amikor temetés kapcsán megkeresnek: ha valaki meghal, előfordul, hogy a holttestet vagy a hamvakat áthozzák ide, mielőtt hazavinnék; több alkalommal kértek családtagok istentiszteleti megemlékezést, vagy éppen konfi rmálást tőlem – tudtuk meg a lelki vezetőtől. Nem tudni pontosan azon magyar reformátusok számát, akik Burgenlandban élnek, Jakab Bálint úgy véli: két falusi gyülekezetnyi biztosan akad a tartományban. Oberwarttal a mai napig megmaradt a kapcsolatuk – erről is beszélt a tiszteletes.

– Felsőőrrel a jelenlegi jó viszonyunk úgy alakult ki, hogy az ottani mindenkori vallási vezető magyar származású: a jelenlegi kelet-magyarországi, elődje, Gúthi László – aki 27 évig szolgált – szintén tiszántúli, őt megelőzően dr. Gyenge Imre pedig dunántúli származásúként szolgált. Mi, lelkészek eleve kapcsolatban állunk egymással, Magyarországról én élek hozzájuk a legközelebb, és mivel tudok németül, rögtön meg is kerestem őket, amikor idekerültem Szombathelyre. Mivel nyelvi akadálya nem volt, kialakultak barátságok, amelyek egészen addig jutottak, hogy amikor arra szükség volt, német nyelven temetési istentiszteleteket, vagy helyettesítő szolgálatokat végeztem. Közösségi alkalmaikra is meghívtak, volt, hogy egyedül, máskor a szombathelyi gyülekezettel együtt. Kádas Richárd lelkész tavaly októberi beiktatásán pedig beszédet mondhattam – fejtette ki. Tavaly, első alkalommal, az oberwartiak látogattak szombathelyi rendezvényükre: a református bálra. Jakab Bálinttól megtudtuk: a visszajelzéseik alapján jól érezték magukat az alkalmon, s idén jelezték, hogy ismét szeretnének részt venni az eseményen. A református bált azonban most a koronavírus-világjárvány okozta veszélyhelyzet miatt nem tudták megtartani.

Felsőőr református település volt

– Nem csupán formalitás szerint vagyunk jóban, ezt a jó viszonyt szeretném ápolni a következőkben is. Terveim között szerepel, hogy a két presbitériumot összehozzuk, hiszen nálunk is vannak olyanok tagok, akik németül és angolul beszélnek, ezért nyelvi nehézség nem lesz. Igyekszünk azért is jelen lenni, hogy őket erősítsük abban is: magyar nyelven is érdemes az örökséget fenntartani, és hogy lássák azt, lehet errefelé is nyitni. Ha sikerül velük mély kapcsolatot kialakítani – ami érzelmi és hitbeli kötődést is jelent –, akkor ez magával hozná azt is, hogy a gyerekeik és az unokáik ne szégyelljenek magyarul tanulni, az őseik nyelvét, hitét tovább ápolni – hangsúlyozta. Közös rendezvényeket szerveznének: ezt akár egy közös bográcsozással, asztal körüli beszélgetéssel szeretnék elindítani. – Szeretném, ha összeülnénk, egymásról többet megtudnánk, és barátságok jöhetnének létre. A kapcsolatunk ne abból álljon kizárólag, hogy a két lelkész és a presbitérium milyen viszonyt ápol, hanem épüljenek ki összeköttetések a gyülekezeteink között – amelyekre egy-egy példa eddig is akadt: van olyan tagunk, aki Felsőőrön született, majd házasság révén még az 1940-es években került Magyarországra. Az egyik presbiterünknek a dédnagyanyja nyugszik az ausztriai kisváros temetőjében. Jakab Bálint kiemelte, hogy a felsőőriek öntudatos hitvallásosan reformátusok: részben saját hagyományaik miatt, a város artikuláris hely mivoltából fakadóan, és azért is, mert kiváló lelkészeik voltak, így hitükben meg tudtak erősödni.