nehéz időszak

2020.04.11. 20:00

Csöndesebb, de igazi a húsvét – Dr. Székely János megyés püspököt kérdeztük az ünnepről

Húsvétra készülünk: egy negyvennapos időszaknak, a nagyböjtnek a lezárására, Jézus feltámadásának ünnepére. Dr. Székely János megyés püspököt kérdeztük az ünnepről, amelyet most egy nehéz időszakban, a koronavírus okozta világjárvány idején élünk meg.

Nemes Judit

Dr. Székely János megyés püspököt a kereszténység legnagyobb ünnepének alkalmából kérdeztük

Fotó: Unger Tamás

Az idei húsvét különlegesebb a korábbiaknál: járványidőszakot élünk. A kormány által bevezetett rendkívüli intézkedésekhez alkalmazkodva a lelkipásztorok és a hívek a korábbiakhoz képest más módon – a többi között online közvetítések révén virtuálisan – találkoznak, vesznek részt közös imákon, szentmiséken.

– A járvány heteiben megtaláltuk az egymással való kapcsolat új útjait, interneten keresztül sugárzott szentmisék, bibliamagyarázatok, imádságok segítségével tudtuk erősíteni egymás hitét. Sokan megérezték a csendre, az elmélyülésre való hívást is. Öröm az is, hogy sokan elkezdtek segíteni a leginkább rászorulóknak. A járvány óriási kihívás a legszegényebbek számára, akiknek nincsenek tartalékaik, akik nem tudják kifizetni a következő havi albérletet, nem tudnak mit adni enni a gyermekeiknek. Szombathelyen máris elindult egy nagyon szép kezdeményezés a Szent Márton Köpenye Alapítvány szervezésében: ebédet osztanak a rászorulók asztalára. A város legjelentősebb vállalkozói, közéleti szereplői nagylelkűségükkel máris lehetővé tették, hogy több száz szegény honfitársunk asztalára meleg étel kerülhessen – mondta el dr. Székely János megyéspüspök az elmúlt hetek történéseiről.

A járványhelyzetben érkeztünk el a kereszténység legnagyobb ünnepéhez, amelynek üzenete azonban nem változott.

Dr. Székely János megyés püspököt a kereszténység legnagyobb ünnepének alkalmából kérdeztük
Fotó: Unger Tamás

– Az idei húsvét is igazi lesz. Csendesebb, de igazi. Ahogyan az első keresztények a katakombákban, ahogyan nagy egyházüldözések idején, ma hasonlóképpen családokban, néhány atya közös szentmiséjében mégis ugyanaz az Örök Titok jelenik meg, válik számunkra átélhető valósággá. Az első húsvét idején, az Egyiptomból való szabaduláskor Izrael fiai behúzódtak a házaikba, melyeket a Bárány vérével jelöltek meg, amíg elvonul a pusztító veszedelem, amíg a csapás lesújt az egyiptomiakra. Hasonlóképpen kell behúzódnunk a házainkba az idei húsvéton. Tegyük ezt igazi, belső meggyőződéssel

Helyezzük családjainkat a Bárány vérének oltalma alá. Legyenek az otthonaink szent helyekké, kolostorhoz hasonló erődítményekké, ahová nem engedjük be a bűn ártó vírusait, ahol a nap fénypontja az Isten dicsérete. Az igazi szájmaszk legyen a szavainkra ügyelő figyelem, amely megakadályozza, hogy a szavak a közönségesség, az értékek meggyalázása, a mások iránti rosszindulat vírusát terjesszék! Az idei húsvéton Jézus ezt üzeni nekünk: „Ne félj! Én vagyok az Első és az Utolsó és az Élő!” (Jel 1,17). Ne féljünk, hanem bízzunk és segítsük egymást! Különösen is segítsük a legszegényebbeket, azokat, akiknek nincsenek tartalékaik, akik máról holnapra éltek. Úgy, mint az első keresztények tették. Csendesen, de valóságosan, nap mint nap, folytassuk a hit és a szeretet nagy művét, amelyet Jézus húsvétja indított el a világban! – emelte ki az egyházmegye vezetője, aki úgy véli: pozitív hozadéka lehet lelki értelemben a mostani nehéz időszaknak.

– Bízom abban, hogy tanulunk belőle. Például azt, hogy az emberiség célja nem a termelés és a fogyasztás állandó fokozása, a GDP növelése kellene, hogy legyen. Nem a mennyiség, hanem a minőség. Tanulhatnánk a helyi, a szellemi, a családi értékek fontosságát. Meghallhatnánk újra a lélek hangját – fűzte hozzá.

A veszélyhelyzet miatti nehézségek, tragédiák, korlátozások kapcsán a legtöbben elgondolkodnak a világ dolgain és Isten szerepén is: hol van most, miért történik ez velünk.

– A járvány nem közvetlenül Istentől jön. Ahogyan az embernek is van szabad akarata, úgy a fizikai valóságnak is van egyfajta esetlegessége, „szabadsága”. Erről az atomfizika is egyre világosabban beszél. Nem közvetlenül Isten irányítja a felhőket, a vulkánok kitörését és a kórokozókat sem. A járvány nem csapás, hanem – bibliai szóval élve – jel, ami el kell, hogy gondolkodtasson.

Elgondolkodtat az ember sebezhetőségéről, az élet végső értelméről. Ráébreszt arra, hogy sok dolog, amit talán eddig elhanyagoltunk, valójában mennyire fontos: például a család, az egymásnak való segítés, a helyi gazdaság, a spórolás és a szerénység, a hit. Isten a tenyerén tatja a világot és az életünket. Ezt üzeni: „Ne félj!” Ez a hit jót tesz az ember testi egészségének is, segít abban, hogy a járvány heteiben egymásra figyeljünk, ne annyira önmagunkra, ilyen értelemben segít megküzdeni a járvány adta kihívással – mondta Székely János.

A megyés püspök gondolatainak zárásaként jó egészséget és áldott húsvétot kívánt olvasóinknak, családjainknak, szeretteinknek, különösen az időseknek.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában