Sokan utaznak a meggyért Csényébe – Közben receptet is cserélnek a vevők

Június vége a meggy főszezonja, a szedd magad meggyföldek is kinyitottak Vas megyében. Csényében reggel 8 és este 6 között szüretelhetünk a földről vagy létrán állva, kiskocsit magunk után húzva, nagy nyugalomban, jó levegőn, de az is lehet, hogy éppen egy rázógép szomszédságában.

– A hírekkel ellentétben a fagy ebben a régióban nem érintette a meggyet. A termékenyülés időszaka állandó hőmérséklet mellett normális volt – se extrém meleg, se hideg. Sokáig virágzott a meggy, és sok szem van a fákon. Az idén darabszámra több a meggy, de méretre kisebb. Mindez már száz napja eldőlt – a termékenyülés után a legfontosabb feladatunk az volt, hogy megtartsuk a gyümölcsöt a fán olyan tápanyagellátással, növényvédelemmel és harmonikus tápanyag-utánpótlással, ami maximalizálja a gyümölcsszámot és a méretet. A legnagyobb probléma a vízhiány: az elmúlt két hét csapadékossága már későn jött. Ekkora területen az öntözés nehezen kivitelezhető, arra a csapadékra hagyatkoztunk, ami korábban hullott – mondott rögtönzött elemzést a bejáratnál Gyarmati Bálint gazdálkodó.

Múlt csütörtökön nyitották ki a kaput, és tíz napig tartják nyitva.

Az ültetvény zöme érdi bőtermő fajta, de van debreceni bőtermő és újfehértói fürtös meggy is. Tegnap úgy tűnt, a legtöbben 7–12 kiló között vásároltak.

Fél 11-re már végzett a szedéssel a jáki dr. Dani Magdolna és Koller István, a mérlegelés előtt szólítottuk meg őket. Mivel a saját fáik még nem teremnek bőségesen, több éve visszajárnak 25–30 kiló meggyért, ami hűtőszekrényben hetekig eltartható, beosztva folyamatos gyümölcsforrást jelent. Egy részét fagyasztják, a másikból kompót készül. Igazán élménygazdag meggyszedésben volt részük, érintetlen fákat is találtak – mondták.

Minden évben kilátogatnak a meggyesbe a csényei ovisok is, tegnap kis vödrökkel felszerelkezve érkeztek.

Hatalmas élmény a gyerekeknek a szedd magad: bőven jutott a szájukba, haza is vittek a gyümölcsből, a maradékból pedig ma meggyes piskótát sütnek közösen. Kiss Noel a teli edényét mutatta büszkén és a kis vödrön azt, hogy boríték a jele. A kisfiúnak máskülönben az alma a nagy kedvence, de a meggyel is jó barátságban van.

Egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből nemrég Rábagyarmatra visszaköltözött házaspárral – Szigligeti-Soós Mártával és dr. Szigligeti Péterrel – is szóba elegyedtünk. A gyümölcsösük ott maradt a Nyírségben. Van ugyan új telepítésük meggyből, de az az idén 15 szemnyi termést, ha adott, a fogyasztásban meg a madaraké volt az elsőbbség. Két rekesz meggyel távoztak: a létráról és a fáról is gyűjtöttek, utoljára a ’70-es évekbeli építőtáborokban volt hasonló élményük.

A meggyes körüli munkákból a kezdetektől kiveszi a részét az egész család, a mérlegelésért és a pénztárkezelésért most Gyarmati Mihályné Jutka a felelős, őt váltja holnaptól a másik nagymama. Gazdálkodó veje minden este bejárja a területet, átnézi a termést, és másnap az alapján is javasolja, kinek melyik sorba érdemes mennie. De telefonon is adnak információt. Sok az érdeklődő, érkeznek vásárlók biciklivel a faluból – van, aki naponta kijár egy-két kiló gyümölcsért –, és jönnek Szombathelyről, Sárvárról, Ikervárról, Szentgotthárdról, Bükről is.

Amikor hosszan áll a sor, a vevők receptet cserélnek.

A hétvégi nagy roham után tegnap is sorban parkoltak le az autók, de volt, aki már teli rekeszeket pakolt a csomagtartójába. Életkor szerinti idősáv kijelölésére sem volt szükség: nagy a kert, akár több százan is beférnének.

Aki kényelmesebb, vagy nincs ideje, lehetősége van létrára állni a 300 forintos meggyért, vásárolhat is kézzel szedett száras vagy szár nélküli, géppel rázott meggyet. Az előbbi több napig eltartható, ráérünk feldolgozni, az utóbbi tisztításánál még több időt spórolunk.