Árvízre, erdőtűzre specializálódtak – Majdnem nyolcvanan szolgálnak a körmendi kirendeltségen

A tűzoltók a katasztrófavédelmi kirendeltséggel együtt az egykori huszárlaktanya mára szépen felújított épületében, 78 fős létszámmal látják el feladataikat. A tűzoltás gyökerei 1867-re nyúlnak vissza a településen, ekkor alakult meg a Körmendi Önkéntes Tűzoltó Egyesület.

Ez a több mint másfél évszázad során feladatait profi módon ellátó, korszerű, hivatásos tűzoltósággá fejlődött. Az 1948-as állami rendelkezések után Szentgotthárdon alakult meg a területet ellátó hivatásos tűzoltóság, amely 1971-ben került át Körmendre. 1995-től

a parancsnokság önkormányzati intézményként működött, majd 2012-ben a tűzoltóság, a polgári védelem, az iparbiztonsági és hatósági osztály integrálásával jött létre a ma is működő körmendi katasztrófavédelmi kirendeltség.

A körmendi katasztrófavédelmi kirendeltség három járás 69 települését fedi le tevékenységével, köztük öt város van. A tűzoltó-parancsnokság részeként működik a szentgotthárdi katasztrófavédelmi őrs, amely működésével 18 fehér folton levő település tűzvédelmét biztosítja. Ezenkívül innen látják el a Vasvári Önkormányzati Tűzoltó-parancsnokság, az önállóan beavatkozó Őriszentpéteri Önkéntes Tűzoltó Egyesület és további 26 önkéntes tűzoltó egyesület szakmai felügyeletét. A parancsnokság tevékenységét Körmend város önkormányzata és egy körmendi alapítvány is segíti: adományokat és pályázati támogatásokat fordítanak arra, hogy a tűzoltók felszerelését speciális, hasznos eszközökkel gazdagítsák.

Kovács Balázs tűzoltó alezredestől megtudjuk, hogy az egységesen kötelező technikai felszerelésen túlmenően az egyes parancsnokságok a működési területük függvényében specializálódnak. Mivel Körmend illetékességéhez tartozik az Őrségi Nemzeti Park Magyarország egyik legnagyobb egybefüggő erdőségével, itt fokozottan készülni kell az erdőtüzek oltására. A parancsnokság szertárában bevetésre kész az erre a feladatra kialakított terepjáró-képességű gépjárműfecskendő – hivatalos nevén erdőszer –, illetve megannyi puttonyfecskendő, szikracsapó és egyéb speciális kézi szerszám.

A térség másik jellegzetessége a természetes tavak, folyóvizek sokasága. Az itt előforduló kár­események kezelésére szolgál az a nyolc ember szállítására alkalmas motoros kishajó, amely az egész ország területéről riasztható. Árvízi mentéseknél, menekítésnél, kitelepítésnél veti be a speciálisan kiképzett személyzet.

Ami a képzettséget illeti: Kovács Balázs parancsnok büszkén beszél róla, hogy a személyi állományt igyekeztek úgy összeállítani, hogy lehetőleg mindenféle szakma képviseltesse magát. A tűzoltók a polgári végzettségüket tekintve nagyon sokoldalúak. Van köztük asztalos, festő, autószerelő, villanyszerelő. Szakmájukat pedig lelkesen gyakorolják a laktanya, illetve a használt technika karbantartása során. A parancsnok kárpitos az eredeti szakmája szerint, így korábban ő varázsolta újjá a több nemzedék óta szolgáló fekhelyeket.ű

A legénység az öreg épület hibáit is folyamatosan maga javítgatta, mígnem 2017–2018-ban a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság javaslatára, belügyminisztériumi támogatással sikerült az épületet kívül-belül teljesen felújítani. A korszerűsítés során nemcsak építészetileg újult meg az egykori huszárlaktanya, hanem például távvezérelt ipari kapukat, füstgázelvezető rendszert, napkollektorokat és nagy teljesítményű dízelgenerátort is kapott. Megújult a 15 fős készenléti állomány riasztását végző rendszer is.

Az automata a központi műveletirányítás által leadott riasztást közvetlenül a tűzoltókhoz juttatja el úgy, hogy még a kapukat is kinyitja.

Tragédiák és megmosolyogtató történetek, megható nagy összefogások kísérik a körmendi tűzoltók mindennapjait is. Az utóbbira jó példa az a 2018. júniusi hajnal, amikor a Vadása-tó vize a gátakon átbukva részben elárasztotta, ezzel veszélyeztette a lakott területet. Két nap alatt mintegy háromszáz hivatásos, önkormányzati és önkéntes tűzoltó, polgárőr, mentőcsoporti tag és civil segített a mentésben. A szakemberek bravúrja kellett annak a kamionnak a pár évvel korábbi mentéséhez, amely Nádasd közelében borult fel, és amelyből olyan veszélyes anyag szabadult ki, amely már belégzésre is halált okozhat. A körmendi tűzoltók 27 órányi megfeszített munkával, a FER tűzoltósággal együttműködve úgy oldották meg a feladatot, hogy emberi egészségben nem esett kár, és kitelepíteni sem kellett senkit.

Inkább komikusnak mondható viszont, hogy Pinkamindszentnél vagy Döröskénél szinte minden évben bent ragad egy-két fegyelmezetlen autós az árvízi átfolyás miatt lezárt útszakaszra. Volt, hogy egy túlzottan vakmerő fiatalembernek napokig egy kisebb magaslaton kellett hagynia a gépkocsiját, megvárva, míg az árvíz levonul a környező mélyebben fekvő területekről.

Az évi mintegy 450 riasztásnak ma már csak alig egyharmada tűzeset, a többi változatos megoszlású műszaki mentés, elsősorban baleset. Ilyenkor nyáron van a nyaralni utazók, hazatérő vendégmunkások és kamionok „baleseti főszezonja” az utakon. „Minden káresethez közünk van, minden bajba jutotton segítünk” – vallják a körmendi tűzoltók. A karambolt szenvedettek többsége később nem is emlékszik rá, hogy kik küzdöttek az életéért a nehéz percekben, de azért az ellenkezőjére is akad olykor példa. Egy kis Peugeot-ban magát ripityára tört fiatal nő például egy fél év múlva, mankóval bicegett be a laktanyába, hogy köszönetet mondjon. Persze a tűzoltók nem ezért csinálják. Hivatásos csak abból lesz, aki ezt a munkát valóban hivatásként éli meg és szívvel-lélekkel végzi.