Most hat nevet írtak be az aranykönyvbe

2020.08.24. 07:00

Szentgotthárdi hírességek csarnoka címmel nyílt tárlat

A Pável Ágoston Helytörténeti és Szlovén Nemzetiségi Múzeumban megnyílt a Szentgotthárdi hírességek csarnoka című kiállítás, és hat új bejegyzés került a Halhatatlanok Aranykönyvébe

Merklin Tímea

Fotós: © Szendi Péter

A Móra Ferenc Városi Könyvtár és Múzeum, valamint a helyi Honismereti Klub rendkívüli aktivitásának köszönhetően Szentgotthárd minden évben egy vagy több új kiállítással gyarapodik. A Szentgotthárdi hírességek csarnoka című tárlat olyan emberek életét mutatja be, akik nemcsak szakterületük kiválóságai voltak, hanem társadalmi feladatvállalásaikkal is hozzájárultak ahhoz, hogy Szentgotthárd jó hírét öregbítsék. Aktív közéleti szerepet töltöttek be, vagy anyagi támogatásukkal alakították a város életét, és megbecsülésre tettek szert a lakosság körében.

Huszár Gábor polgármester a megnyitón üdvözölte a megjelentek között Brenner József atyát, Boldog Brenner János testvérét, és mindenkinek köszönetet mondott, aki segített a helytörténeti tárlat létrehozásában. Mint mondta, egy kisváros élete azon is múlik, hogy a múlt megismerésével, feltárásával, az értékek megőrzésével hogyan éljük meg a jelent, egyedül ez ad szilárd alapokat a jövőnk alakításához. A két évvel ezelőtt elindított Halhatatlanok Aranykönyvébe hat nevet írtak be a kiállításon szereplő személyiségek közül.

A gyilkosság áldozataként elhunyt Boldog Brenner János történetét az országhatáron túl is ismerik. A rábakethelyi káplán mindenkit meg tudott szólítani, különösen a fi atalokat. Nemcsak hittanórát tartott nekik, hanem játszott és sportolt is velük: rendszeresen beállt közéjük futballozni, télen kismotorjával a szánkójukat is húzatta. A gyerekek alig várták, hogy találkozhassanak vele. Olyan kisugárzása volt, ami vonzotta az embereket, olyan közösségi létet alakított ki maga körül, ami szemet szúrt a kommunista hatalomnak. El akarták helyeztetni, de miután ezt a püspök Brenner tudomására hozta, ő csak annyit mondott: „Nem félek, szívesen maradok.” Ő ezt választotta. Orvtámadás érte a végzetes éjszakán, amikor az utolsó kenetet ment feladni egy súlyos betegnek, rengeteg késszúrással ölték meg.

Brenner József, Huszár Gábor és Székely Gábor, dr. Székely Ernő egyik fia az Aranykönyvvel
Fotó: Szendi Péter

A múzeum névadója, Pável Ágoston tudós tanár volt, számottevő nyelvészeti, irodalmi, néprajzkutatói, tudományszervezői munkássága; jelentős a szerepe a Rába-menti szlovénség hagyományainak megőrzésében. Desits Gyula királyi közjegyzőként intézte a helyi lakosok hivatalos ügyeit, részt vett több vállalkozás alapításában és igazgatótanácsában. Támogatta a helyi kulturális életet, a segélyegyesületeket. A köz érdekét szolgálta munkásságával felesége, Matild is, aki az evangélikus egyházközségben örvendett nagy tiszteletnek, neki köszönhetően lett templomuk. Desitsné tevékenysége fontos volt, de az aranykönyvbe most csak a férjét jegyezték be. A kiállításon szereplők közül Hodászi Ede iskolaigazgató azért nem lépett most a halhatatlanok közé, mert szabály szerint a halálát követően legkevesebb ötven év múlva lehetséges, hogy valakit bejegyezzenek.

Bekerült viszont Mathiasz (Marót) Artúr, aki a szentgotthárdi reálgimnázium magyar és német nyelv és irodalom tanára, majd igazgatója volt; Vakarcs Kálmán tanár, újságíró, néprajzkutató; dr. Székely Ernő járási tiszti főorvos, a nevezetes szentgotthárdi orvosdinasztia tagja, aki csaknem ötven éven át volt a város egészségügyének meghatározó egyénisége.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában