Globális problémák: a víz jelentőségéről, hiányáról is szó esett Kőszegen

Víz és rizikó – Gondolatok egy korszakváltás küszöbén című előadásában a professzor lényegében az emberiséget érintő globális problémákról beszélt egy sajátos nézőpontból. A víz jelentősége abból adódik, hogy egyrészt az élet alapvető feltétele, másrészt regionális szinten növekvő egyes térségekben vízhiányokkal, máshol pedig a vízzel összefüggő természeti katasztrófákkal kell szembenéznünk.

A víz ezért többféle rizikó forrása. A modern társadalmaknak egyre növekszik a sérülékenysége a veszélyforrásokkal szemben. Erre példaként az 1910-es háromhetes párizsi árvizet említette. A közelmúltban kutatók kiszámították, hogy az akkori árvízhez hasonló bármikor most is előfordulhatna, de hatszor akkora kárt okozna, mert a mai modern társadalom az elektromosság révén jóval kiszolgáltatottabb, mint 1910-ben.

Az előadó részletesen szólt a világ három „sz” problémájáról. Ezek a szaporodás, a szegénység és a szennyezés. Az előadó szemléletes űrfelvételen mutatta be az északi félteke száraz zónájának kiterjedését, amely számos mai globális problémának, így a migrációnak is oka. Ma 1 milliárd ember alultáplált, 2 milliárd ember kiegyensúlyozatlan étrenddel él. Egymilliárd ember városi nyomortanyán él.

Afrika városlakóinak 60 százaléka tartozik ebbe a körbe. Kétmilliárd ember él egészséges vízellátás és modern energiaforrások nélkül.

Bogárdi professzor szólt arról is, hogy a vízhiány ma számos politikai konfliktus forrása a Nílus völgyében, a Tigris és Eufrátesz térségében, illetve az Aral-tó környékén.