Patkányok és szeméthegy Celldömölk külvárosában – Se fürdő, se mellékhelyiség a Cséri-telepen

Az őszi délutánban Celldömölk belvárosa egy kulturált kisváros képét mutatja. Fiatalok kávéznak a presszókban, boldog gyerekek szaladgálnak az októberi fák alatt. A művelődési házban verses, zenés estre hangolódik a publikum. Eközben, alig egy kilométerre ettől az idilli helytől, a város „hátsó udvarában” egészen másként zajlik az élet.

Amikor a Kisdobos utcáról az Úttörő utcára érünk, még azt gondolhatjuk, hogy ez csak egy divatos kisvárosi negyed. Amikor azonban ráfordulunk az Április 4. utcára, már nincsenek illúzióink. Ez nem csak az utcatáblákon 30 év mínusz, ez itt az időkapu, amin belépve legalább 100 évet ugrunk vissza az időben. Az aszfaltos útburkolat eltűnik, egymásba érő pocsolyák mozaikja jelzi a mély kátyúkat. A zsákutca végén a szeméthegyből már alig látszik ki a konténer. A vízzel telt árok partján két kisgyerek játszik elmélyülten. Ülnek a nedves fűben. A kislány szájában még cumi fityeg. A kisfiú egy vékony görbe bottal ügyesen kihorgász egy zöld üdítős palackot. Aztán egy ezüstös sörös doboz következik, majd egy sárga, kerekeitől megfosztott játéktraktor. A kislány is beszáll, neki is sikerül egy zacskót kipecázni. Aztán visszadobálják a vízbe a kincseket, s kezdik elölről. Megmutatják azt is, hogyan kell átkelni a vízen, a belehajított ágybetéten keresztül. Ügyesen egyensúlyoznak a matracon és a mellette ázalgó, életnagyságú plüss tigrisen.

Az egyik helyi lakótól megtudjuk, hogy valaha szép virágos, rendezett utca volt ez. Lakott itt tanár, egy neves ügyvéd édesanyja is, és rendes munkásemberek. Tizenöt éve kezdődött a leromlás. A városban csak Cséri-telepként emlegetik ezt a városrészt. A négy sorházban 24 egyszobás lakás van.

– Ez itt egy putri! Borzalmas! Este hét után nem merünk kijönni, annyi a patkány – mondja a 22 éves Lakatos Klaudia, aki nemrég költözött ide. Egy lendületes fiatalasszony penderedik elénk. Lakatos Tamásné, aki négy éve lakik itt. A párjával és öt gyermekkel élnek az egyszobás lakásban, most várják a hatodikat. – Nálunk egy hónapban többször is kell cipőt vennünk a gyerekeknek, mert eső után akkora sár van, hogy nem tudunk hova lépni. Az iskolába meg számon kérik, hogy miért sárosak a gyerekek. Rengeteg a szemét. Az udvarokban is ez van. Nem győzzük venni a sok patkánymérget. Ez tiszta „áentéeszkatasztrófa”. Van olyan „sor”, ahol se wc, se fürdőszoba nincs. Nekem nincs tartozásom, a szemétdíjat is fizetem. Nekünk van fürdőnk, de a bojlert már én csináltattam. Potyogó vakolattal kaptam meg a házat, a konyha nedves, penészes volt, tatarozni kellett. Hiába mutattam be az önkormányzatnál, a védőnőtől, az osztályfőnöktől, az orvostól, a családsegítőtől is az ajánlást, nem adtak nagyobb lakást, pedig volt pályázat. Meg vagyunk pecsételve.

Fehér László polgármester elmondta, hogy az Április 4. utca egy szegregációs telep. A lakók nagy része nem fizet lakbért és szemétdíjat sem. Nincs jövedelmük, segélyből élnek. Időnként feljelentik az önkormányzatot az ÁNTSZ-nél. Ha rendet teszünk, fél év múlva visszaáll az eredeti állapot.– Celldömölknek van szegregációs programja – folytatja a városvezető. – Ennek keretében most 400 millió forintból újul meg az a kastély, ahol a kisebbségi családoknak alakítunk ki lakásokat. Sokat foglalkoztunk az Április 4. utca problémájával is. Bontsuk le az egészet? Újítsuk fel? Emeljük ki a magyarokat? Vagy távolítsuk el a kisebbséget? Rakjuk szét őket falvakba? Ezek túlnőnek az önkormányzat lehetőségein – fogalmazott Fehér. – Az útfelújításoknál, azok a városrészek élveznek előnyt, ahol rendes dolgozó, adófizető családok élnek. Így ez a telep mindig hátrébb sorolódik. Városgondnokságon keresztül próbáltunk munkát adni nekik, de egy-két hónapnál tovább nem bírták, és addig is csak rontották a munkamorált – mondta. Fehér László szerint a szegregációs problémát önkormányzati keretek között nem lehet megoldani.