Sok földet a gazdák ezúttal kénytelenek lesznek parlagon hagyni

Kedden volt a Vas megyei aratási bizottság ülése, ahol a betakarítások állásáról, a várható átlagtermésekről és az aktuális mezőgazdasági munkákról esett szó. Ezek szerint a burgonya (59 ha) betakarításával gyakorlatilag végeztek, a napraforgó (7329 ha) betakarítása 96 százalékon áll, a szója aratásának (8477 ha) pedig 87 százalékával vannak meg. Hátravan azonban még a cukorrépa (1117 ha) betakarításának nagyja – jelenleg 23 százalékon állnak –, a kukoricának (22 932 ha) mindössze egy százaléka került csak a magtárakba. Az őszi káposztarepce (25 894 ha) vetése befejeződött, a rozsnak (1010 ha) a 95 százaléka van elvetve. Nem állnak azonban ilyen jól a vasi gazdák az őszi árpával, amiből a tervezett mennyiség (12 850 ha) fele sincs még a földben, holott mára már végezni is kellett volna vele, és ugyanez a helyzet az őszi búzával is, (39 890 ha) aminek mindössze a harmadát sikerült idáig elvetni.

A megcsúszás oka egyértelműen az időjárás, hangsúlyozza dr. Pusztavámi Márton, a vasi agrárkamara elnöke. A szeptember vége óta tartó szinte folyamatos esőzések miatt áll az aratás, a talaj-előkészítés és a vetés is. Egy hét csapadékmentes időszak kellene, hogy egyáltalán rá lehessen menni a földekre, ha sütne a nap és fújna a szél, talán elég volna kevesebb is, de onnantól számítva még mindig kellene legalább két hét, hogy az aktuális munkákat elvégezzék. Akárhogyan is lesz, az elmúlt másfél hónap már mindenképpen hiányozni fog, aki mégis bevállalja az őszi vetést, annak sokkal több vetőmagra lesz szüksége, mint normál esetben. A teljesen felázott határ miatt azonban várhatóan sok föld marad parlagon tavaszig, mivel kritikusan lerövidült a növények fejlődéséhez szükséges időtartam. Ráadásul a pár hónapos kényszerű talajpihentetéstől sem remélhetnek komoly előnyt a gazdák a tavaszi vetéseknél, hiszen a földből elszívott tápanyag magától nem termelődik újra, azt ugyanúgy pótolni kell majd.

Ott, ahol a növények már a földben vannak, nem okozott olyan nagy kárt a sok eső, de most már nem is nagyon használ – hangsúlyozza dr. Pusztavámi Márton, miközben egy Vép közeli 36 hektáros repceföldre tartunk. – A repce most, köszönhetően a rengeteg csapadéknak, a túlfejlettség jeleit mutatja, márpedig ha a növény teleszívja magát vízzel, télen könnyebben elfagyhat – mutat egy frissen kihúzott tövet az elnök, amelynek a gyökerét kettévágva azt is megállapítja, hogy a növény nem szenved bórhiányban, ami jó hír. Kevésbé jó viszont, hogy mindeközben a káposztalégy lárvája vígan lakmározik a gyökeréből. Remélni lehet csak, hogy a kártevő nem jelenik meg az egész táblában, azt meg főleg, hogy végre tartósan kisüt majd a nap, hadd kerüljön végre magtárba a termés és földbe a mag.