Aranysakál, a főnix

2020.11.12. 14:30

Megkérdeztük a megyei fővadászt, mi a helyzet sakálfronton Vasban

Az elmúlt télen a múzeumfalu rackanyáját fosztogató sakálról szóló híradások borzolták a kedélyeket Szombathelyen. Miközben a Vasi Skanzen munkatársai határozottan állították, hogy a sakál volt a tettes, a vadászati szakemberek szkeptikusak voltak az esetet illetően. Megkérdeztük a megyei fővadászt, mi a helyzet sakálfronton.

Gyöngyössy Péter

Fotós: © Cseh Gábor

Fotós: © Cseh Gábor

– A mi területünkön nincs sakál – állítja Iszak Rajmund, a Jáki-Sorok Vadásztársaság hivatásos vadásza, miközben Ják határában több más vadásszal együtt körülnézünk az őszbe öltözött határban.

Az 1990-es évekig úgy nőttek fel nemzedékek, hogy aranysakállal nem találkozhattak. Arany János révén mégis mindenki, ismerheti ezt a ragadozót, hiszen maga Toldi Miklós is megküzd a nádi farkasokkal. Az aranysakál a 19. századig Magyarországon az ártéri ligeterdők, nádasok lakója volt. Eredeti élőhelyeit, a nagy folyószabályozások és a nagy táblás mezőgazdaság tüntette el. Az 1940-es évekre csak elszigetelt populációi maradtak Délkelet- és Kelet-Európában. Bulgária kivételével szinte egész Európából kiirtották. A hatvanas évektől kezdett újra terjedni. Hozzánk a Balkán illetve a Kaukázus irányából telepedett vissza. A 80-as évektől észlelték rendszeresen az első kóborló sakálokat. Az első hazai szaporodó példányokat a kilencvenes évektől mutatták ki.

Ják határában: Kovács Melinda és Horváth Gergő sportvadász, Kenesei István, a Vasi Vadgazdálkodók Védegylete fővadásza, Iszak Rajmund, a Jáki-Sorok Vadásztársaság hivatásos vadásza
Fotó: Cseh Gábor

– Az aranysakál kezdetben védett volt Magyarországon – tájékoztat Kenesei István, a Vasi Vadgazdálkodók Védegyletének fővadásza. – A természetvédők örültek, hogy egy honos faj került vissza a faunába. Megítéléséről kezdettől élénk vita bontakozott ki. Sokan úgy vélték, hogy ez, a rókánál erőteljesebb, a farkaséhoz hasonló intelligenciával rendelkező, óvatos ragadozó, állományszabályozó hatásával jótékony hatással lesz a természetes állatvilágra. Mára kiderült, hogy egy inváziószerű jelenségről van szó, mely ma már veszélyezteti az őzet, a dám, a muflon és a vaddisznó szaporulatát, de védett állatfajokat is. Kemény küzdelemmel elértük, hogy feloldották a védettséget. Kezdetben a július 1-től február végéig volt a vadászidénye. Ma már egész évben vadászható.

Az aranysakálról korábban sokan úgy vélték, vesztésre ítélt faj. Mára a kontinens legsikeresebb ragadozójává vált.

– A sakál országos terítéke 1995 óta exponenciális növekedést mutat – tudjuk meg Kenesei Istvántól. – Húsz éve még csak 38 példányt ejtettek el. 2010–11-ben már átlépte az éves teríték az ezer példányt, 2020-ban pedig már 11.283 példányt lőttek. Az országos teríték háromnegyede Somogy, Baranya és Bács-Kiskun megyében él. Akusztikai felmérésekből arra következtetnek, hogy a rókával azonos nagyságrendű a létszámuk. Érdekesség, hogy a mentő vagy a tűzoltó autó szirénájára is válaszolnak.

– Vas megyében az első példányokat 2007-ben ejtették el – folytatja a fővadász. – Eleinte pár példány volt csak. 2017-ben egy év alatt megkétszereződött az elejtett sakálok száma. 2019-ben már 175 példány volt a vasi teríték. A megyében először Sitke környékén és a váti lőtéren jelent meg. Most is ott van a legnagyobb létszám. Az inváziószerű elterjedésnek az az oka, hogy életmódot váltott.

Alkalmazkodott a nagy táblás mezőgazdasághoz, az emberi tevékenységhez. Ha sok a rágcsáló, főleg azt eszi. A sakál számára a nagy létszámú csülkösvad-fajaink szaporodási időszaka az igazi lakoma.

A másik nagy táplálékbázis a nagy terítékű vadászatokon, a zsigerelés után az erdőkben, mezőkön maradt sok belsőség.

– A sakál óvatos állat, nehéz vadászni – mondja Kenesei István. – Ravaszabb a rókánál, a csapdákat kiszagolja. Éjszakai állat, de megfigyelték, hogy az etetőhelyre nappal is rájárt. Egyszerre akár 7–11 kölyköt is ellik. A lakott területeket Vas megyében egyelőre elkerüli, de somogyi megfigyelések arra utalnak, hogy egyre közelebb merészkedik a településekhez.

Korábban írtuk:

https://www.vaol.hu/kozelet/helyi-kozelet/kilenc-baranyt-rabolt-el-a-szombathelyi-muzeumfalubol-egy-aranysakal-3787638/

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában