Az égetés a múlté lesz – Felkészültünk-e a januártól életbe lépő törvényi változásra Vas megyében?

Egyes külföldi országokban már régóta milliós bírságra számíthat az, aki elégeti a lehullott falevelet vagy a zöldhulladékot. Az avar, a

fűnyesedék és a levágott galylyak elégetése súlyos légszenynyezést okoz. Nagy mennyiségben keletkezik a fulladást okozó szénmonoxid, rákkeltő részecskék és szénhidrogének, tüdőkárosító nitrogén-oxidok és az egyik legmérgezőbb anyag, amit beszívhatunk a benzapirén, ami akár öröklődő genetikai károsodást is okozhat.

Januártól Magyarországon is tilos lesz a kerti hulladék elégetése. Nagy kérdés, hogy mi lesz azzal a növényi anyaggal, ami eddig könnyedén füstté vált a kertben. Korábban a vékony gallyakat nálunk is kötegekké csomózták össze és így lett belőle tüzelő. Ledarálva viszont a kerti gazzal, lenyírt fűvel és őszi falevelekkel együtt könnyedén komposztálható.

– A zöldhulladék égetése súlyosan környezetszennyező tevékenység – mondta V. Németh Zsolt országgyűlési képviselő. – A jelenség évek óta megfigyelhető, sőt egyre jobban erősödik. A probléma gyökere egyrészt ott keresendő, hogy a szépről alkotott képünk megváltozott az elmúlt évtizedekben. Ma már a korábbi kaszálógyümölcsösökben is kétcentis pázsitot akarnak az emberek.

A jelenség másik oldala az, hogy eltűntek a falvakból azok az állatok – nyulak, tyúkok, disznók –, amelyek hasznosították a zöld anyagot – tette hozzá. – A kerti hulladék fogalmán belül más típusú probléma az avar és a fű, illetve az ágnyesedék kezelése. A szakemberek egy szemléletes adatot szoktak ehhez mondani. Egy kupac, száz kilogramm nedves fű, gaz elégetésekor kilencvenmillió köbméter levegő szennyeződik el. Ez egy tízezer fős kisváros egész légterét mérgezi meg a határérték fölött. Ez rendkívül káros.

Leginkább azok a nagyon apró, tíz mikronnál kisebb részecskék a veszélyesek, amelyek akár húsz perc alatt bekerülhetnek a tüdőn keresztül a véráramba. A megoldás a komposztálás. Egy komposztládában akár többévnyi falevél és fű is elfér. Az ágak hasznosítása műszaki berendezéseket igényel. Bízom benne, hogy hamarosan az ágdarálók is olyan megszokott eszközök lesznek, mint ma a fűnyírók. Január 1-jétől mind a kerttulajdonosoktól, mind az önkormányzatoktól, mind a hulladékgazdálkodóktól nagyobb figyelem, erőfeszítés szükséges, hogy ennek a törvényi rendelkezésnek megfeleljünk – fogalmazott V. Németh Zsolt.

Őr Zoltán, Őriszentpéter polgármestere úgy látja, varázsszóra nem fog megoldódni a probléma.

– Nagy területen fekszik a település. A metszési időszakban sok ágnyesedék keletkezik. A hulladékgazdálkodás alapvetően állami feladat. Kérdés, hogy az önkormányzatoknak be kell-e szállni a zöldhulladék kezelésébe. Az első lépés: fel kellene mérni, hogy mennyi és milyen típusú zöldhulladék keletkezik. Ha azt be kellene gyűjteni, mekkora hely kellene a tárolásához, milyen szállítási kapacitásra lenne szükség. Ha le akarnák darálni az anyagot, akkor ahhoz milyen gép kell. Az is kérdés, hogy utána mi lesz a feldolgozott zöldhulladékkal. Véleménye szerint az önkormányzatok jelenleg nincsenek erre felkészülve.

Rábatöttös sikerrel pályázott a Magyar falu programra. – A közterületek karbantartásához 15 millió forintból vásároltunk egy 50 lóerős kistraktort, pótkocsit és egy traktorra szerelhető ágaprítót is beszereztünk – tájékoztatott Annár István polgármester.

– A településen sok a közterület, több parkunk is van, a temetőt is élősövény veszi körbe. A most vásárolt daráló a közterületeken keletkező nyesedékhez elegendő lesz. De szeretnénk a lakosság igényeit is kielégíteni.

A vegyes tüzelésű kazánokban kellő száradás után a nyesedék vastagabb része felhasználható. A többi zöldhulladék kezelésére szeretnének egy komposzttelepet létrehozni, így a hulladékból hasznos anyagot lehet létrehozni.