MMIK a város főnixmadara – A feltámadása a helyreállításra kapott 600 millió forinttal kezdődik

– Jó ügyek mentén még sokszor fogunk együtt kiállni dr. Hende Csaba országgyűlési képviselővel, parlamenti alelnökkel – mondta dr. Nemény András, Szombathely polgármestere, hozzátéve, az MMIK ügye is ilyen. A város szeretné, ha jó megoldást találnának arra, hogy az épület újra megteljen tartalommal, és az itt élők szolgálatába álljon. Fekete Péter kulturális államtitkárral folytatott megbeszéléseinek története egy évvel ezelőtt kezdődött, amikor Hende Csaba támogatását bírva felkereste őt az épület megmentésének és újrahasznosításának tervével, s a város támogatását is kérte.

A jelenleg állami tulajdonban lévő épületet a szombathelyi önkormányzat üzemelteti. Az ingatlan használati jogát a városvezetés közös megegyezéssel a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek visszaadja. A fenti célok megvalósításáért átkerül a Magyar Művészeti Innovációs Központ Nonprofit Kft.-hez, amely azért alakult, hogy egy új szemléletű közösségi kulturális modellt honosítson meg.

Működéséért a cégvezető Kovács Balázs felel, a szombathelyi intézményegységet Kiss Gábor Boldizsár vezeti. Az MMIK felújítására 600 millió forintot kaptak. A polgármester a város nevében mondott köszönetet az ötletért és a kidolgozásáért Hende Csabának, Fekete Péternek és minden együttműködő partnernek.

Az államtitkár a sajtótájékoztatóra „kultúrkincseket” hozott, amelyeket a Bajor Gizi Múzeumból kölcsönzött: egy legyezőt, amit Márkus Emília tartott a kezében, valamint egy Ludas Matyi bábot, ami 1994-ben Szombathelyen játszott. Felidézte: három éve egyeztet az MMIK-ról Hende Csabával, aki mindig felhívta a figyelmét, hogy ezzel az épülettel valamit kezdeni kell. Fekete Péter elmondta: ilyen típusú intézményből többet hoztak létre az országban, hosszú ideig kiszolgálta a kulturális életet, de a gazdasági élet megváltozásával nem volt fenntartható, hogy egy épületben 60-80 ember dolgozik azon, hogy kielégítse a beérkezők igényeit.

Ezt követően a bérlői gondolkodásmód – a nyomott bérleti díjakért vártak szolgáltatásokat – eredményezte a jelenlegi helyzetet. Az államtitkár elképzelése egy olyan modell, ahol közteherviseléssel, egymásra figyeléssel, közös felelősséget vállalva lehet egymás mellett működni. Egy falusi kultúrházban sincs ötfős személyzet, portaszolgálat és külön takarítónő a csoportok fogadására. Az államtitkár megosztotta: azért hozta ezt a modellt a szülővárosába, mert bízik az itt élőkben, hogy segítenek megvalósítani, illetve a csoportokban, amelyekkel tárgyaltak – így az Ungaresca Táncegyüttessel, a Mesebolt Bábszínházzal, a Lorigo TSE-vel is –, hogy az élére állnak a folyamatnak.

Ezután filmet vetítettek az MMIK-ról, kiemelve a csöpögő fűtéscsapokat, az átázó födémet, a helyiségekben sűrűsödő vödröket, amelyek a mindenhol utat kereső vizet felfogják. Kiss Gábor Boldizsár intézményegység-vezető mutatta be a kihívást jelentő „önfenntartó és önrendelkező” működési modellt, amelyen az egyes alkotóközösségek osztoznak, és élő kulturális teret kínálnak a szombathelyieknek.

Dr. Hende Csaba összefoglalójában hangsúlyozta: a 600 millió forint kihozza az MMIK-t a szégyenteljes állapotából, mintát ad az egész magyar közművelődés számára. Szombathely városa 30-40 millió forintot költött évente erre az épületre, ez sem terheli tovább a várost azután, hogy az állam vállal érte kollektív fe­lelősséget.