Egy vasi cipőgyár fénykora

A páratlan munkalehetőség ellenére a harcos lokálpatrióták és városvédők nehezen emésztették meg, hogy a 35 fővel induló, napi 25 pár cipőt készítő üzem az akkor még nagyközség egyik legpatiná­sabb épületébe, a Batthyány-kastélyegyüttes levéltári részébe költözött. A volt levéltári épület mögötti részen később új munkacsarnokok épültek. Ugyan volt egy elképzelés a hetvenes években, mely szerint a gyárat új helyre telepítették volna, ám nem volt rá elegendő pénz. Az új üzem 1973-tól már önálló gyáregységként működött.

A nyolcvanas évek elején volt némi megtorpanás a gyárban (különösen minőségi téren), de úrrá tudtak lenni a helyzeten, és 1984-re már sikerült a tőkés exportot jó színvonalon teljesíteni. A szovjet megrendelők minőségi kifogásai minimálisra csökkentek. 1986-ban itt készültek a belföldön is nagyon népszerű Mark cipők, amelyek az NSZK-piacon hoztak jelentős eredményeket: a termelés 30 százalékát tette ki. A dolgozói létszám ebben az időszakban meghaladta a 750-et. Időközben a Sabaria Cipőgyár nevet a Siberis, majd a Marc Cipőgyár váltotta fel. Az üzem 45 évi regnálás után 2003 októberében végleg bezárta kapuit.

Kiemelt képünkön: A szabászati egységet a 60-as években indították be