Ahol a házaknak is neve van

2021.05.17. 07:00

Érdekes hagyományt őriznek a Szlovén-Rábavidék falvai – Összegyűjtik a régi házneveket

Az embereket nemcsak a saját nevük alapján tartják számon, hanem úgy is, hogy milyen nevű házban laknak. A településeken mostanában egymással párhuzamosan több helyen is megkezdték a régi háznevek összegyűjtését, a meglévő és az eltűnt épületek és háznevek beazonosítását.

Fotós: © Szendi Péter

Fotós: © Szendi Péter

A közösségi médiában egy közös oldalt hoztak létre azok a fiatalok és kevésbé fiatalok, akik a szlovén-rábavidéki szlovének életével kapcsolatos emlékeket, régi családi és iskolai fotókat, történeteket igyekeznek összegyűjteni és megosztani egymással. Nap mint nap múltidézésre, a régi barátok, rokonok felismerésére ad lehetőséget ez a fórum.

Ropos Bernadett adminisztrátor felvetésére a közelmúltban fokozott érdeklődés fordult a régi háznevek felé. Már többen elkezdték a helyi idősek segítségével ezek felkutatását, rendszerezését. A Szentgotthárd környéki szlovénség körében élő hagyomány szerint nemcsak az embereknek, hanem a házaiknak is nevük van.

– Az egyes házak és családok minden szlovén faluban háznevet viselnek – mondja Mukicsné Kozár Mária néprajzkutató. – A települések lakói elsősorban háznevükön szólítják egymást. Házasságkötés után a férj és a feleség továbbra is a saját háznevén ismert, illetve annak a házneve válik általánossá, akinek a házában laknak. A gyerekek annak a háznak a háznevét öröklik, amelyikben felnőnek.

A háznevet a család kihalásával a nem rokon család is továbbviszi. Ezzel a sajátos jelenséggel kapcsolatban még a kilencvenes években Szövényi Katalin végzett kutatásokat. Helyszíni felmérései során arra a következtetésre jutott, hogy a háznevek nemcsak az épületeket, hanem a hozzájuk tartozó birtokokat és a házak lakóit is jelölik. A nevek többnyire vend (szlovén) szavak, melyek közül csak igen kevés fordítható le. Sok esetben birtokviszonyt jelölnek, utalnak a hely természeti adottságaira, a lakó valamely tulajdonságára, mesterségére vagy egy rendkívüli eseményre. Igazán következetes rendszert azonban nehéz találni bennük.

Domiter Istvánné és Bartakovics Ilona a Tótfalusi utca egyik már lakatlanná vált régi szlovén házánál
Fotó: Szendi Péter

Az utóbbi években Doncsecz Ákos, Dancsecz Éva, Dezső Éva és mások is hozzáfogtak, hogy összegyűjtsék a falujukban a még meglévő és az azóta eltűnt házak neveit. A közösségi oldalon képeket posztolnak, hogy a neveket beazonosítsák az épületekkel. Van úgy, hogy a középületek elnevezése helytörténeti adatokat tár fel – tudjuk meg Mukicsné Kozár Máriától.

Ilyen például a felsőszölnöki Koltai-ház vagy Notároša. Itt lakott és dolgozott Koltay Pál körjegyző, aki az 1940-es években halt meg. Az épület ma is áll, 1952-től kultúrház. Bartakovics Ilona, a rábatótfalui szlovén önkormányzat elnöke elmondja, hogy dolgoznak a háznevek felkutatásán, egy adott néven azonban ma már gyakran nem az eredeti épületet találjuk. Ha egy régi lakóház megsemmisült vagy lebontották, a telken épülő új ház is vitte tovább az eredeti elnevezést.

Kétvölgy polgármestere, Doncsecz András úgy tudja, hogy a háznevek a sok hasonló vezetéknevű család megkülönböztetése érdekében jöhettek létre. Az ő felmenői például a Zsöjlin házban laknak. Ezek a nevek ma még megvannak a köztudatban, de inkább az idősek, a szlovén nyelvet jól beszélők használják őket az ott lakó személyek azonosítására.

Doncsecz András, Kétvölgy polgármestere már elkészíttette a házneveket jelző agyagtábla prototípusát
Fotó: Szendi Péter

Egyelőre nem kell félni attól, hogy kivesznének, ugyanis ha új lakó költözik a faluba, számon tartja, hogy milyen nevezetű házban kezdi meg az új életét. Arra is volt példa, hogy a betelepülő magyar család megkülönböztetésére a háznév elé odaillesztették az „új”

szócskát. Harminc felett van azoknak a házaknak a száma, amelyek már nem léteznek, a nevüket azonban őrzi az emlékezet.

Doncsecz Andrástól megtudjuk, hogy Kétvölgy felvette a helyi értéktárába a szlovén házneveket, és a közeljövőben szeretnék az épületeket egységes, kerámiából készült háznév- és házszámtáblákkal megjelölni. Erre a célra indultak is a hungarikum-pályázaton, és az orfalui Nagy Attila fazekasműhelyében már el is készült a tábla prototípusa. Azt tervezik, hogy készítenek táblát a már nem létező házaknak is, azokat a kultúrházban egy terepasztalon helyezik majd el.

Kovács László, a Rábavidéki Tájegységi Értéktárbizottság tagja szerint a háznevek hagyománya ritka kincse a Rába menti szlovénségnek, és örvendetesnek tartja, hogy egyre többen kapcsolódnak be a feltáró és értékmegőrző munkába. További érdekességeket is fűz a már elhangzottakhoz: például ha egy birtokon a gyerek is felépített egy házat, akkor úgy különböztették meg azokat egymástól, hogy alsó (szpaudnyé) felső (vrnyé). Érdekesség Kétvölgyön a „törnyák” birtokrész elnevezése, mely az 1664-es szentgotthárdi csatával van kapcsolatban, mivel a felvonuló török hadak itt táboroztak.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában