Újra nyitva a Jeli Varázskert – védettségi igazolvány sem kell

A járványhelyzet miatt, idén is szűk körben tartották meg pénteken délelőtt a Jeli Arborétum szezonnyitó ünnepségét. A hagyományoknak megfelelően, elsőként gróf Ambrózy-Migazzi István sírját koszorúzták meg a jelenlévők, mert ahogyan Bugán József, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. vezérigazgatója fogalmazott, ez nem protokolláris, hanem erkölcsi kötelességük. A sírnál Ruborits Tamás, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Vasvári Erdészeti Igazgatóságának közjóléti műszaki vezetője mondott beszédet. Elsőként egy, az arborétum alapítójának utolsó évében egy botanikussal tett beszélgetéséből idézett, ahol a gróf azt bizonygatta, nem kell mindig a klímára hagyatkozni a növényválasztásánál, néha elég egy kicsit bátornak lenni, nála Malonyán például a zord időjárás ellenére kiválóan díszlik a kamélia, pedig az a szakirodalom szerint csak Japán magashegyeinek szubtrópusi klímáján érzi jól magát, ezért az ajánlás az, hogy ne ültessük, mivel el fog pusztulni.

Az arborétum vezetője felidézte azt is, hogy amikor a gróf annak idején megvásárolta az akkor négyszáz hektáros Jelihálás pusztát, négy éven át nem tett semmit, csak figyelt, megnézte, hol olvad el először a hó, hol vannak a vizes részek, hol a szárazulatok, és csak 1922-ben kezdte meg az első kertészeti munkákat, akkor, amikor már pontosan ismerte, hogy hol, milyen a terület mikroklímája.

Ruborits Tamás hangsúlyozta, már négy éve, hogy a Jeli Varázskertben is díszlik a kamélia, és éppen most fog virágozni, itt a jó példa tehát, hogy ne legyünk gyávák, merjünk egy kicsit Ambrózyvá válni, és akkor egészen különleges dolgokat valósíthatunk meg. A klímaváltozásról szólva elmondta, az már az arborétumban is érezteti hatását, itt is pusztulnak például a lucfenyők. Ennek oka, hogy a sokszor rendkívüli meleg miatt a fa gyantatermelése alábbhagy, ezért a szú elleni védekezőképessége csökken. Éppen ezért ezeket a fákat a park munkatársai fokozatosan cserélik. A szakember hangsúlyozta, hamarosan eljön az az idő, amikor Magyarországon is gazdaságos lesz a füge, a gránátalma, vagy éppen a kivi termesztése, miközben a hidegkedvelő fekete ribizli szép lassan kiszorul a termelésből.

Idén két attrakcióval bővült a látnivalók tárháza. Az egyik egy ötmillió forintos növénytelepítés a park: Tájövezetek elnevezésű részén, ahol több mint félezer növényt ültettek 165 különböző növényfajból. Miután itt tíz ország jellegzetes erdőrészletét mutatják be, köztük Japán, Kína, vagy az amerikai Sziklás-hegység erdeit, a látogatók világkörüli utazásra indulhatnak a járvány ellenére is. A másik fejlesztés, a Japán erdő mellet található bambuszerdőben valósult meg, ahová egy közel 150 méter hosszú ösvényt vágtak a patak mellett, ahol a látogatóknak – köszönhetően a sokszor hatméteresre megnövő bambusznak – különleges élményben lehet részük. Az arborétum vezetője azzal zárta beszédét, hogy az elmúlt egy évben felértékelődtek a hazai gyűjteményes kertek, erdők valamint a szabadban töltött idő.

Hasonló gondolatokat fogalmazott meg V. Németh Zsolt miniszteri biztos, a térség országgyűlési képviselője is, aki arról beszélt, hogy azok, akik most gondozzák az arborétumot, felnőttek alapítójához, nem csoda, hogy a varázskert része a Vasi Értéktárnak. – Míg az arborétumon kívül háború dúl, a természet éli tovább az életét, csak mi tekintünk ilyenkor másként a növényekre, megnyugvást, feltöltődést várva és talán kicsit irigykedve is. Vágyunk arra, hogy eljöjjön kikelet, kivirágozzanak a mindennapok – mondta a képviselő, aki arra biztatott mindenkit, hogy tegyen egy nagy sétát Európa egyik legszebb botanikus kertjében, keresse fel a jól ismert zugokat és fedezze fel az ismeretleneket.

Az arborétum látogatásához nincs szükség védettségi igazolványra és csak a bejáratnál, a kilátónál és a lombkoronaösvényen kell maszkot viselni, amúgy nem. Elég, ha a látogatók megtartják a másfél méter távolságot. A kert szeptember 30-áig minden nap nyitva tart.