A vasi kötődésű nívódíjas ötvös- és szobrászművésznek nyílt kiállítása Kőszegen

Vénusz Ervin budapesti származású, vasi családi kötődése miatt tavaly óta tagja a Csók István Művészkör Egyesületnek. Érettségi után ötvös- és aranyművesszakmát tanult az Állami Pénzverőben, ahol mesterlevelet kapott. 1 975-ben a római katolikus egyház megbízásából VI. Pál pápa részére egy díszdobozt készített. Akkor kezdett szobrászkodni, számos bronz, kő és fa egyházi témájú kisplasztikát készített. A 80-as évektől saját figurális látásmódja szerint alkot. Vallja, hogy a képzőművészetben, a szobrászatban létezik szakrális gondolkodás. „A napi szakralitás az, amikor a transzcendencia összeolvad a profán élettel. Alkotóereje rendet teremt a mindenkori életben.”

Kőszegre a Boldog Ilona-szobrát hozta el. (Boldog Ilona a veszprémi Domonkos-kolostor p riorája és Árpád-házi Szent Margit nevelője volt). A tárlaton bronzalkotásairól készült fotók, általa készített montázsok is láthatók. Hermésztől kezdve Istáron, a szerelem, a viszály, a termékenység istennőjén és egy delíriumos forgásban lévő közép-afrikai női sámánon át Attila királyig, Hunor és Magor alakjáig felfedezhetünk szobrairól készült fotókat. Palcsó Julianna, a művészkör elnöke köszöntője után Básthy Béla polgármester szólt a közönséghez.

– Öröm látni, hogy nemcsak éledeznek, hanem zsonganak a közösségek. Koncertek, kiállításmegnyitók, sportrendezvények zajlanak – mondta. A szakrális szobrászat kapcsán megjegyezte: az alkotás kötelezően szakrális. Az első szobrász a Teremtő volt, ő hozta létre a másik alkotót, az embert. Az alkotómunka folytatása küldetésünk. A kiállításmegnyitón fuvolán közreműködött Pulay Teréz és Gyöngyössy Anna. A tárlat július 9-éig látogatható.