2021.10.07. 11:30
A lobbizás módszerei a levéltári napon – Ezúttal a megyeháza adott helyet az eseménynek
Rendhagyó módon nem a levéltárban, hanem a megyeháza dísztermében tartották meg szerdán a 38. levéltári napot. Különleges téma köré szerveződött a tizenkét előadás. A lobbizás, érdekérvényesítés, hatalmi befolyásolás módszereiről, konkrét eseteiről kaphattunk egy csokorra valót Vasvármegye történetéből a 17. századtól a közemúltig.
Az előtérben dr. Melega Miklós: az élet szinte minden területe kapcsolódik a választott témához
Fotó: Szendi Péter
A levéltárosok mellett könyvtárosok, múzeológusok, tanárok, diákok, történészek, helytörténészek érkeztek a programra.
Dr. Melega Miklós, a Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltárának igazgatója bevezetőjében elmondta, hogy a levéltárban még áll a trianoni békediktátumról szóló nagyszabású kiállítás, ezért lett a megyeháza a helyszín. Utalt arra is, hogy az élet szinte minden területe kapcsolódik az idei levéltári nap témájához.
Majthényi László, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke köszöntőjében kiemelte: az előadásokat összefűző tematika, a lobbizás, érdekérvényesítés olyan téma, ami átszövi az egész életünket, átszövi a közigazgatást, az önkormányzatok életét, a gazdaságpolitikát, helyi politikát. Példaként említette a Kiscell – Szombathely vasútvonal nyomvonalát, mely ma már természetesnek tűnik, de alapvetően annak létrehozásáról is a környék birtokosainak érdekei és érdek- érvényesítő ereje döntöttek.
Fotó: Szendi Péter
A négy blokkba sorolt tizenkét előadás Vasvármegye négy különböző történelmi korszakából villantott fel érdekes eseteket. A konferencia levezető elnöki szerepét dr. habil. Kalocsai Péter, az ELTE SEK tanszékvezető egyetemi docense látta el.
Az előadások sorát dr. Dominkovits Péter nyitotta meg. A Sopronból érkezett kutató a városi érdekérvényesítés kora-újkori helyzetéről beszélt a 17. századi Szombathely és Sopron példáin. Mint mondta, Szombathely szabadalmas mezőváros akkori polgárai meglehetősen széleskörű kapcsolatrendszerrel, tájékozottsággal és érdekérvényesítő erővel bírtak. Nagyon fejlett volt a hivatali és magánjogi írásbeliség. Kiemelkedően jól rendszerezett mezővárosi levéltára volt Szombathely- nek.
Dr. Kóta Péter előadásában Nádasdy (III.) Ferenc és a kőszegi polgárok 1660-as években megtörtént viszályáról tartott előadást. Rádai Gombkötő Mátyás volt az személy, aki Nádasdy országbíró ügynökeként képviselte a katolikus arisztokrata család érdekeit a kőszegi evangélikus polgárokkal szemben. A szembenállás odáig fajult, hogy a kőszegiek még bérgyilkost is fogadtak Rádai eltüntetésére.
Söptei Imre a Kőszegi Városi Levéltárból érkezett és egy Muraszombatból származó prédikátor és családja felemelkedését mutatta be. A Szvetics család 17-18. században Kőszegen a céhmesterségtől egészen a grófi címig és a személynöki székig vitte.
Az előadások második blokkjában 19. századi esetekről hallhattunk. Dr. Tilcsik György a szombathelyi Grünwald család témához kapcsolódó történetéről, dr. Pál Ferenc a Gyöngyös-patak molnárdinasztiáiról, Kovács Eszter a vépi uradalom reform- kori paraszti érdekérvényesítési kísérleteiről tartott előadást.
A délutáni előadások sorát dr. Melega Miklós nyitotta meg, aki Győr zokog, Szombathely nevet címmel Szombathely és Győr dualizmus kori rivalizálásairól beszélt. Mayer László arról tartott előadást, hogy a 20. század elején szombathelyi zsidó vállalkozók hogyan használták gazdasági és kapcsolati tőkéjüket. Szlovéniából, Lendváról érkezett dr. Göncz László, aki az első világháború után létrejött magyar–jugoszláv határ Mura menti szakasza körüli lobbizást mutatta be.
A program utolsó blokkjában közelmúltbéli témák kerültek elő. Bajzik Zsolt a szombathelyi strandfürdő kapcsán 1932-1934 között lezajlott társadalmi vitáról, dr. Katona Attila a szombathelyi köz- és felsőoktatásban folyó lobbizásról beszélt. Sokan várták Feiszt György Gonda elvtárs, a „szombathelyi fejedelem” című előadását.
