Sportolás közben is védeni kell a gyereket – Gyermekjogi szakértő ad tanácsot

Válasszunk körültekintően sportágat, edzőt, és szülőként ne nyomasszuk a gyermeket – javasolja, hiszen a rosszul megválasztott sportágnak és a túlzásba vitt sportolásnak is lehet károsító hatása. Ha az előbbi történik, a gyerek lehet, hogy ügyetlenebb, mint a társai, akkor megaláztatásban, megszégyenítésben lehet része, mert az edzője, szülője „így motiválja” ; ha pedig nem az egyéni fizikai adottságaihoz mérten terheljük, az sérüléshez vezethet.

Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány vezetője arra is felhívja a figyelmet: a sport tipikusan az a terület, ahol a szülő a gyereke helyett megpróbálhatja megvalósítani a saját be nem teljesült álmait, vágyait. A szülői vagy az edzői elvárás miatt a mozgás örömfaktorai háttérbe szorulhatnak a teljesítményért folytatott harcban. Pedig – mint mondja – a sport sok mindenre megtaníthat. Csapatjátékban mást tapasztalunk meg a közösség egy tagjaként játszva, mint amit az egyéni küzdelem során átélhetünk, ahogy a teljesítőképességünk határait feszegetjük. Arról az örömről nem is beszélve, amit a mozgás közben felszabaduló boldogsághormonok okoznak.

A szakértő hangsúlyozza azt is, hogy a sportban is érvényesek a gyerekjogok. A védelmük és biztonságuk egy részről azt jelenti, hogy joguk van biztonságos környezetben gyakorolni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyerekért felelős felnőtteknek mindent el kell követniük, hogy elkerüljék a sérüléseket és baleseteket. Szem előtt kell tartani azt is, hogy a gyerekekkel olyanok foglalkozzanak, akik értenek az adott sportághoz és értenek a gyerekekhez is.

Másrészt meg kell védeni a gyerekeket a szükségtelen érzelmi nyomásgyakorlástól, fizikai bántalmazástól, a szexuális visszaélésektől és a kizsákmányolástól is. Ehhez min­denekelőtt a kluboknak, sportegyesületeknek körültekintéssel kell kiválasztaniuk azokat a személyeket, akik a gyerekekkel foglalkoznak, és meg kell akadályozniuk, hogy tovább dolgozhassanak azok, akiket korábbi munkahelyükről azért küldtek el, mert a gyerekekkel meg nem engedhető módon bántak.

Szerinte lényeges, hogy az öröm és a barátságok kialakítása legyen a sport célja. Olyan edzéseken és versenyeken vegyenek részt, ahol kialakulhat bennük a szolidaritás és a fair play érzése, sport közben barátságokat köthessenek a társaikkal. Lehetőséget kell adni nekik, hogy különböző mozgásformákban kipróbálják magukat, hogy elmondhassák véleményüket, és azt az értük felelős felnőttek figyelembe vegyék. Dönthessenek, hogy melyik sportot akarják kipróbálni, űzni. Joguk van ahhoz is, hogy eldönthessék, részt akarnak-e venni versenyeken. Hogy az életkoruknak, a fizikai fejlettségüknek és az érettségüknek megfelelő edzési programban vegyenek részt.

– Szülőként az a dolgunk, hogy figyeljünk arra, hogy a fenti jogokat tiszteletben tartja-e az az egyesület, klub vagy sportkör, ahol a gyerekünk sportol. Edzőként pedig azt kell szemmel tartani, hogy a gyerek csapattársai vagy akár maga a szülő nem sértik-e meg valamelyik gyerekjogot.

Kiemelt képünkön: A gyerekeknek joguk van dönteni, hogy melyik sportágat akarják kipróbálni