Frissen Vasból

2021.11.28. 07:00

Sesták Klára édes csodái – Mézeskalácsot sütni öröm és boldogság – fotók

A jó mézeskalács – amellett, hogy finom – a szívünket is melengeti. Sesták Klára édes csodáival könnyen hangolódik a közelgő ünnepekre az ember. Felsőberkifaluban, a Tilalmasi utcában készülnek a művészi igénnyel formázott mézeskalácsok.

Tóth Judit

20211123 Körmend-Felsőberkifalu Seszták Klára csodálatos mézeskalácsait mutatja meg. Fotó: Szendi Péter SZP Vas Népe

Fotó: Szendi Péter

Konyhaasztalának egyik szeglete a műhely. Nincs flanc, itt egyszerűségében nagyszerű minden. Az egyik szobát – ahol nincs túl meleg – kinevezték amolyan raktárfélének, itt sorakoznak a mézeskalácsok. A lecsomagolt angyalok, a rénszarvasok, a kalocsai és matyó mintával díszített, fenyőfára aggatható gömbök, az adventi koszorúk és a csodás mézeskalácsházak, többféle stílusban.

Napestig lehetne sorolni még, hogy mi minden van itt. Hónapok óta megy a készülődés, soha nem lehet időben elkezdeni a karácsonyi sütést. Pláne, ha bejön egy kiállítás is, ami külön munkát igényel. Pedig most ez történt, Körmendről érkezett egy felkérés: Klári mézeskalácsai advent idején a Városi Kiállítóteremben láthatók majd.

Klári aktív éveiben az egészségügyben és a szociális szférában dolgozott. Mindig szeretett sütni, emlékei szerint a mézeskalácsozást egy ködös őszi napon kezdte, hogy valami színt és örömöt vigyen az életébe. Később tanfolyamokra is járt, de munkája során inkább azt tudta hasznosítani, amit saját maga tapaszalt meg.

– A mézeskalács-készítés nem a legkönnyebb műfaj, sok türelem kell hozzá. Bárki kérdez az összetevőkről, mindig szívesen elmondom – meséli Klári. – A eredeti mézeskalácshoz elengedhetetlen a fahéj és a szegfűszeg, ha ezek benne vannak, akkor lesz az íze tökéletes. Most már divat a kardamom, a citromhéj és a vanília, sőt az intenzívebb szín kedvéért sokan használnak kakaót is. A lényeg az arányokon és a tészta kidolgozottságán van. A tésztát ugyanis nagyon sokáig kell gyúrni ahhoz, hogy szép sima és buborék nélküli legyen. Ugyanez a helyzet a mézeskalács- írókával, vagy ahogyan az angolok nevezik, a royal icinggal. Ezt kézzel kell kikeverni, egészen addig, amíg selymes és fényes nem lesz. Hígabb változata a terülőmáz, ezt nagyobb felületek díszítésére használják.

A porcukor minősége nagyon fontos, olyannak kell lennie, akár a púder. Még a finomabb változatát is legalább kétszer át kell szitálni, a durvábbat pedig darálni is illik előtte. Vannak, akik a minőség érdekében harisnyát használnak a szitáláshoz. A szódabikarbóna fajtája is lényeges szempont – ezt Klára társa, Gábor is megerősíti. A múltkor háromfélét hozott különböző üzletekből, de egyik sem volt megfelelő. Rizikós hozzávaló – mondja Klári – hiszen tönkremehet tőle a tészta.

A mézek közül pedig csakis vegyes virágmézet használ, a repce és az akác mézeskalácshoz nem megfelelő. Az utóbbi hetekben rengeteg adventi koszorú készült, sőt külföldre egy piros Biblia is. De az újdonságok között van rönkház és egy karácsonyi házikó is, piciny ünnepi kopogtatóval az ajtaján. A legnagyobb munka egy betlehem lesz, amit Klári a körmendi evangélikus gyülekezetnek készít. A szent család mellett számos kiegészítő lesz mézeskalácsból: királyok, pásztorok, juhok, szamarak, tevék, utcák és pálmafák.

Sok a csipke – az úgynevezett riseliő- minta – is, ez elég munkás, sokan el sem hiszik, hogy ez is kézzel készül. Sütemény nélkül nincs ünnep – ehhez Klára tartja magát. A mézeskalácsokon kívül többféle aprósüteményt süt karácsonyra. Volt olyan év, amikor tizenötfélét tett az ünnepi asztalra. A vaníliás kifli, a borfánk, a diós tortácska és a non plus ultra a kedvencek közé tartoznak.

A végén még szóba kerül a mézeskalács eredete. Kiderül, hogy sajnos nem magyar találmány. Az első mézeskalács feltehetően mézből, lisztből, vízből kevert kása volt, amit forró kövön szárítottak i. e. 3000 körül az Indus folyó völgyében. Az ókori görögök a halottaik szájába is mézes süteményt tettek, ezzel engesztelték ki az alvilág szigorú őrét, Kerberoszt (latinul Cerberus), a háromfejű kutyát, akinek nyaka körül kígyók tekeregtek. Magyarországon már a 13. században készült mézeskalács, ez akkor vallásos figurákat és életképeket jelentett.

A mézeskalács egész évben kelendő, de a karácsonyi időszak az, amikor előkerülnek a sütőformák és a tésztaszaggatók. Bátran lehet próbálkozni otthon is – lelkesít Klári –, de időt kell rá szánni. Mert mézeskalácsot sütni öröm és boldogság. Két fontos szó ez mindenkinek a most kezdődő advent idején.

Kiemelt képünkön: Sesták Klára emlékei szerint a mézeskalácsozást egy ködös őszi napon kezdte, hogy színt és örömet vigyen az életébe

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában