László Jánosné: Mindig próbálok tenni és újítani

László Jánosné Ildikó tősgyökeres csehimindszenti. 1981-ben végzett a szombathelyi Tanárképző Főiskolán, tanító szakon, amely kiegészült könyvtár és orosz szakkollégiummal. Sótonyban kezdett tanítani, majd Bérbaltaváron is dolgozott. A gyes évei után már Csehimindszenten tanított, 1991-ben elvégezte a magyar szakot is. Az orosz- helyett pedig idővel németnyelvtanárrá képezte magát. A rendszerváltás után a Csehimindszent környéki falvak hazavitték az alsó tagozatosaikat, a csehi és a csehimindszenti gyerekek pedig iskola nélkül maradtak. Ekkor döntött úgy a két település önkormányzata, hogy közösen alapít egy alsó tagozatos iskolát, amelynek 1993-ban Ildikó lett a vezetője. A felső tagozat külön iskolaként működött, vezetője akkoriban Süveges Géza volt, akivel együttműködve vezették, egy épületben a két iskolát. 

– 2004-ben összevonták az intézményt, ekkor fellélegeztem, mert az addigi nagy óraszámom lecsökkent. 2005-ben – új energiákat mozgósítva – megszerveztem a Csehimindszent Jövőjéért Alapítványt, mert úgy gondoltam, hogy a falunak szüksége van egy civil szervezetre. Nagyon sok pályázatot készítettem sikerrel, ez hasznára vált településünknek. Ildikó 2012-ben – a korábbi igazgató nyugdíjazása után – kollégái biztatására megpályázta az iskolavezetői pozíciót, amelyet elnyert. 

– Nem volt könnyű időszak, hiszen ekkor vette át az állam az iskolákat és megalakultak a tankerületek. A miénk nem volt túl rózsás helyzetben, még a megszűnése is szóba került. Az utolsó pillanatban azonban mindig sikerült kitalálni valamit, vagy megsegítettek bennünket, így megmenekültünk. Hála istennek, elég nagy a személyi tőkém, ezért mindig tudok hova fordulni. Az évek során számos pályázaton nyertek forrásokat. Testvériskolai kapcsolatot alakítottak ki a Bocföldei Körzeti Általános Iskolával. Később egy bécsi szervezettel és egy ottani katolikus általános iskolával is együttműködést építettek ki. 

– A pályázatok megvalósítása során mindig arra törekedtem, hogy olyan lehetőséget adjak a gyerekeknek, ami eddig nem volt, illetve amit a szülők nem tudnak biztosítani nekik. Azt tudni kell, hogy nálunk sok a hátrányos helyzetű gyermek, így minden lehetőségnek nagyon örülünk. Sok a kirándulás, az élmény- és tapasztalatgyűjtés, a nem formális tanulási lehetőség. Az osztrák kapcsolat kiépítésével tanulóink és a nevelőtestület tagjai bejárhatták szinte egész Ausztriát. Nagy szükség volt az iskola felújítására, ez pályázati forrásokból valósult meg, de jött támogatás a szülőktől és a falubeliektől is. Most már nagyon szép és komfortos környezetben tanulhatnak a diákok. A szombathelyi tankerületi igazgató, Fodor István sokszor példaként hozza fel a csehimindszenti iskolát arra, hogy a nehéz helyzetből hova el lehet jutni. A tankerület büszke nevelőtestületünk kitartó, innovatív pedagógiai munkájára. 

– Módszereinkben megújulhattunk, bevezettük az úgynevezett KIP-et, vagyis a Komplex Instrukciós Programot, amelyet a hejőkeresztúri általános iskola igazgatója, dr. Nagy Emese mutatott meg nekem. Ez a módszer a sokrétű csoportmunkán alapszik és speciális kooperatív technika révén, sikerélményeken, tanulói státuszemelésen keresztül, a tanuláshoz való viszonyt javítja. Vas megyében egyedüliként alkalmazzuk ezt a módszert. Most már ott tartunk, hogy képzett pedagógusaink a továbbfejlesztett verzióval, az úgynevezett KAP-pal – a Komplex Alapprogrammal – is dolgoznak. Ezzel a tanulók logikai, gondolkodási és problémamegoldó képessége fejleszthető. A csehimindszenti iskola Élmény Suli címmel büszkélkedhet, ezt kétszer nyerte már el az intézmény. Ildikó mesterpedagógus, de részt vett a mesterpedagógusok minősítésének az országos kidolgozásában is. 

Munkatársaival megértő és következetes. – Ismerem az épület minden zegzugát, én is ide jártam, ráadásul szemben lakom az iskolával, úgyhogy szinte el sem szakadok innen a munkaidő lejárta után sem. Az iskolánkban nyolc évfolyam működik, jelenleg száz tanulóval. A kollégáim átveszik az én lelkesedésemet, így megyünk előre, csakis a gyermekek érdekeit szem előtt tartva. Képviselő vagyok már több éve, és alpolgármesterként is segítem a falu életét szervezni. Mindent a nyakamba veszek, de én ilyen vagyok. Nyüzsgök és mindig próbálok tenni, újítani valamit. Családom, a férjem, fiam és a menyem mindenben támogat és biztat, így minden könnyebb.

Kiemelt képünkön: László Jánosné iskolaigazgatóként és alpolgármesterként is sokat tesz szeretett falujáért

Támogatott tartalom