Nem csak esztétikai divat a fogszabályozás, szakértőt is kérdeztünk

– Gyakran felmerülő kérdés, hogy tejfogas állapotban lehet-e fogszabályozással foglalkozni – tudjuk meg dr. Dúl Zoltántól. – A túl sok cumizás, ujjszopás befolyásolja a tejfogak növekedését. Kialakulhat olyan fogállás, ami erős nyitott harapást, tehát hiányos záródást eredményez. Ebben a korszakban a legfontosabb, hogy időben leszokjon ezekről az eszközökről a gyermek. Például a cumival történő elalvásról. A probléma egy kivehető fogszabályozó készülékkel is orvosolható, de ebben a hat év alatti időszakban ritkán szoktak élni a családok ezzel a lehetőséggel. A fogszabályozás lehetősége komolyabban először a vegyes fogazat időszakában, 6–14 éves kor között szokott felmerülni.

 – Ilyenkor kivehető készülékkel szoktuk a komolyabb problémákat kezelni. Tizennégy éves kor után már rögzített készüléket rakunk fel, amely egy–három évig van fenn. Amikor ez már lehetséges, a még meglévő tejfogak szanálásával is gyorsítható a folyamat. Ezzel kezdődik a tényleges helyreállítás. A mai technológiák mellett bármikor lehetséges a fogszabályozás, akár 50–60 éves korban is kivitelezhető, de az ideális időszak a 12–20 év közötti intervallum. 40–50 éves korban dupla annyi idő kell, és nagyobb a fogak visszavándorlásának esélye. Mert a csont kompaktációja már nem olyan. A tinédzser végi kor a legjobb, amikor az állcsont be tudja határolni a fogakat oda, ahova tervezzük. 

Az sem mellékes szempont, hogy 18 év felett már nagyon drága, mert nincs rá állami támogatás. A fogszabályozásnál sok esetben az esztétikai szempontok az elsődlegesek, de komoly egészségügyi problémák megszüntetését és főleg megelőzését is szolgálja. Ugyanis a torz fogazat okozhat légzési nehézségeket, befolyásolja az étkezést, a rágást. Hatással lehet a rágócsont, a rágóizomzat fejlődésére. A nem megfelelő rágás emésztési problémákat és azon keresztül jelentős anyagcserezavarokat is okozhat. 

Az aszimmetrikus, féloldali rendellenességek miatt kialakulhat állcsontkattogás is, mely a mindennapi létezést befolyásolja, és ezért kellemetlen pszichés következményekkel járhat. A fogíven kívül növő fog felsértheti a szájat, ami fájdalmas és zavaró lehet. – A fogszabályozás nem tartozik az olcsó egészségügyi beavatkozások közé – halljuk dr. Dúl Zoltántól. 

– Teljesen ingyenes fogszabályozás nincsen. Jelenleg Szombathelyen a vérellátó épületében van az állami fogszabályozó szakrendelés, ahova beutalóval lehet bejutni. Jelenleg 4,5 éves a várólista. A Covid előtt 3,5 év volt, de gyakorlatilag egy évig nem működtek, ezért most 4,5 évet kell várni, hogy felkerüljön valakire a készülék. Részleges térítés van. Ez készüléktől függően 50–75 százalékos fizetést jelent. Jelentős a támogatás, de nincs ingyen. Nagyjából minimum százezer forintos tétel lesz egy fogszabályozó felrakása. Magánrendelésen 300-400 ezer.

 A legfontosabb különbség a magán- és állami rendszer között, hogy állami fogszabályozáson nincs vizitdíj, ami azt jelenti, hogy amikor havonta megy kontrollra a páciens, és állítanak a készüléken egy picit, húznak az íven, gyűrűket tekernek öt-tíz perc alatt, nem kell fizetni. A magánrendelésen viszont szinte mindig van ilyen díj, ami általában három–öt ezer forint. Ez adja a nagy különbséget. Ugyanis egy hároméves kezelésnél, havi ötezer forintos kezelési díjjal számolva, sokszorosába kerül a magánegészségügyi fogszabályozás.