Segíteni kívánja a magyarországi szlovén közösséget törekvéseiben Kissné Köles Erika

A célom mindent megtenni a magyarországi szlovénség, rábavidéki szlovén nyelv és kultúra, a szlovén nemzetiségi értékek fenntartása és továbbörökítése érdekében – mondta elöljáróban Kissné Köles Erika, aki az elmúlt nyolc évben is a szlovén közösség folyamatos fejlődéséért dolgozott. A szlovén közösség évezredes Magyarországon tartózkodása során mindig is kis létszámú nemzetiség volt. A törökdúlás, a világháborúk, a gazdasági válságok és 1956 is csökkenést hoztak. A 20. század második felében az elzártság miatt sokan Magyarország más tájaira, városokba költöztek, ahol tanulhattak, munkát és megélhetést találtak. – Biztosítani kell egy olyan gazdasági fellendülést, hogy a szlovén közösséghez tartozók a szlovén Rábavidéken – régi elnevezése szerint a Vendvidéken – találják meg a jó életminőséghez szükséges munkahelyeket. A közeli Ausztria jó bérezésével vonzza az itteni munkaerőt, ezért különböző gazdaságélénkítő programokkal segíti Magyarország és a Szlovén Köztársaság kormánya a magyarországi szlovének helyben való boldogulását. Aki itthon vállal munkát, többet van a közösségében, aktívabb részt vállal a civil kezdeményezésekben, kulturális csoportokban. 

Az ingázók kevésbé tudnak részt venni szervezeteink életében – hangsúlyozta a szószóló. A nemzetiségek parlamenti jelenléte és a szószólói jogintézmény révén számos eredményt könyvelhettek el. Magyarországnak 2011 óta jó nemzetiségi törvénye van, szükséges módosításait a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága kezdeményezésére a parlament teljes egyetértésben elfogadta, a nemzetiségek jogvédelme jól biztosított, a kormány nemzetiségi politikája Európában is egyedülállóan jó. A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága a nemzetiségi közösségektől, nemzetiségi önkormányzatoktól érkező észrevételeket, jogorvoslatot igénylő jelenségeket jól kezeli, jó kapcsolatban áll a felelős minisztériumokkal, államtitkárságokkal, a nemzetiségekért felelős ombudsmanhelyettessel és más szervezetekkel is. – Bizottságunk elsősorban a nemzetiségeket kiemelten érintő törvények tárgyalásában vesz részt a parlamentben is. 

A nemzetiségek jogairól szóló törvényen túl minden évben részt veszünk a költségvetési törvény előkészítésében. A nemzetiségi köznevelést, szakképzést, felsőfokú tanulmányokat, kultúrát, kétnyelvű dokumentumokat, közösségeink életét, értékeit érintő törvények tárgyalása általában nemzetiségi napirendként kerül a plenáris ülés elé. Bár szavazati jogunk nincs, javaslatokkal élhetünk. Fontos elmondani, hogy 2014 óta a nemzetiségeknek juttatott költségvetési támogatások rendkívüli módon megnőttek, több mint hatszorosa a költségvetési támogatásunk a 2014. évinek. Legutóbbi parlamenti felszólalásom egy olyan kérdéskörhöz kapcsolódott, ami az építészeti örökségre vonatkozik. A javaslatomat elfogadva fogadták el végül a törvényt – mondta Kissné Köles Erika, aki hangsúlyozta azt is, hogy komoly lobbitevékenységet is folytat a térséget érintő ügyekben. Soltész Miklóssal, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárával nagyon jó kapcsolatot ápolnak, az államtitkársággal egyeztetik a tárgyévi fejlesztési terveiket. 

– Munkánk sarkalatos pontja a nemzetiségi nyelv és kultúra. A nemzetiségi pedagógusképzésben részt vevők számára a kormány pénzügyi támogatásával egy ösztöndíjrendszert dolgoztunk ki. Nemzetiségi hallgatói ösztöndíjra meghatározott feltételek mellett a nemzetiségi óvodapedagógus-, tanító- és tanárhallgatók pályázhatnak. A képzés szervezéséhez támogatásban részesülnek a képzőintézmények is. A pályázó elhelyezkedése után még egy évig kapja a támogatási összeget. Az eredmények már most megmutatkoznak, már két végzett, volt ösztöndíjas óvónőnk dolgozik szlovén óvodákban, és két tanárjelöltünk is van jelenleg a programban. A nemzetiségi nyelvet tanuló 11. és 12. évfolyamos középiskolások ösztöndíjazása tíz éve gyakorlat, ebben szlovén gimnazista és szakképző iskolás diákok az első évtől kezdve részesülnek. A cél, hogy ösztöndíjasaink a jövőben is a szlovén közösségben tevékenykedjenek. Hamarosan ifjú munkatársakra lesz szükségünk: pedagógusokra, újságírókra, muzeológusokra, közgazdasági vagy turisztikai szakemberekre. 

A szlovén Rábavidéket határ mentisége miatt a múlt rendszerben gazdaságilag sorvasztották, most Magyarország és a Szlovén Köztársaság célzott támogatásával felszámolhatják a több évtizedes lemaradást. 2019-ben egy átfogó koncepciót dolgoztak ki a térség gazdasági fejlődésére. A magyar kormány 900 millió forintos támogatásából intézményi fejlesztéseket hajtottak végre, de a kis- és középvállalkozásokra, a kistermelőkre, a turizmussal foglalkozó vállalkozók támogatására is koncentrálnak – erről korábban V. Németh Zsolt országgyűlési képviselő is tájékoztatta lapunkat. A pályázók száma jelzi, hogy a magyarországi szlovén Rábavidék él és élni akar. A nemzetiségi közösség nagy várakozással tekint a Szlovén–Magyar Közös Alap által biztosított lehetőségekre.

 A kormányok által biztosított forrásokkal okosan fognak élni, a cél, hogy minél több jól fizető munkahely létesüljön a térségben. Tervezik a szolid turizmus további fejlesztését is, de a térség sajátosságait mindenképpen igyekeznek megőrizni. Az Országos Szlovén Önkormányzat az idén is állított országos választási listát. A listát Kissné Köles Erika vezeti, aki így beszél a jövőről: – Lendületesen továbbra is! Segíteni akarom a magyarországi szlovén közösséget minden törekvésében. Nyelvünk, kultúránk életképes, meg tudjuk óvni és át tudjuk adni az utánunk következő generációknak is. Szeretném, ha az emberek itthon terveznék a jövőjüket, és saját, szlovén nemzetiségi nyelvükkel, kultúrájukkal folytatnák mindazt, amit az elődök hagytak ránk. Azt hiszem, hogy ha ekkora vitalitás van egy közösségben, akkor az tiszteletre méltó, tiszteletet parancsoló. Az én tiszteletem kifejeződése a munka, amit a szlovén közösség érdekében látok el. Velük együtt és értük: a szlovénekkel a szlovénekért itthon, Magyarországon.